Összefoglaló a Miskolc polgármestere  által 2011. március 9-én megtett feljelentésekről
Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Kriza Ákos megbízásából a Polgármesteri Hivatalban belső ellenőrzés, a város tulajdonában lévő, 11 vállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai esetében pedig könyvvizsgálói átvilágítás történt az önkormányzati választásokat követően. A 2010 októberében kezdődött, majd novembertől folytatódott részletes könyvvizsgálat és a belső ellenőrzés megállapításainak alapján első körben 3, mintegy 401 millió forint értékű károkozást feltételező ügyben indult nyomozás. A jelentések büntetőjogi szempontú vizsgálatát követően további számos esetben bűncselekmény lehetséges gyanúját tárta fel a dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda.
Most 74 újabb ügyben teszünk büntetőjogi feljelentést, amelyek értéke közel 6 milliárd forint.

 

A feljelentésekben a volt polgármester, egy volt alpolgármester, a jegyző és a vállalatok vezetői is érintettek. A feljelentések hűtlen kezelés, csőd bűntette, a számvitel rendjének megsértése gyanújában születtek. Bizonyos ügyek a bűnszövetkezetként való elkövetés gyanúját is felvetik.

A legnagyobb kárt okozó ügyben 3,6 milliárd forintot vettek el a miskolciaktól.

Összehasonlításképp: Miskolc költségvetése egy évben meghaladja a 40 milliárd forintot; 2010-ben 49 milliárd, 2011-ben 42 milliárd forint.

A most a Legfelsőbb Ügyészség elé kerülő ügyekben érintett 6 milliárd forintból a miskolci Semmelweis Kórházban egy évig gyógyíthatnák a betegeket, illetve közel fél évig működhetne az összes városi óvoda, általános- és középiskola.

Az alábbiakban három feljelentés rövidített tartalmát ismertetjük, azzal a megjegyzéssel, hogy a bennük megnevezett személyeket – amíg a büntetőügyben eljáró hatóságok jogerősen másképp nem döntenek – megilleti az ártatlanság vélelme.

I. ÖNKORMÁNYZATI ÁTVILÁGÍTÁS

1. Lakisz Szövetkezet és Bátor Pénzügyi Zrt.

A Lakisz Szövetkezettel az Önkormányzat részéről Káli Sándor korábbi polgármester – dr. Mihalecz Péter jegyző ellenjegyzésével – számos építési-vállalkozási szerződést kötött 2008-2010 között. A belső ellenőrzési jelentés feltárta, hogy a Lakisz Szövetkezet részére 2008-ban 47,9 millió Ft, 2009-ben 38,1 millió Ft, 2010-ben pedig 6,3 millió Ft került kifizetésre a beruházás kapcsán. A Lakisz Szövetkezet engedményezési szerződésekkel az Önkormányzat felé fennálló követelésének jelentős részét engedményezte a Bátor Pénzügyi Zrt. részére 2009-2010-ben. 2009-ben a Bátor Pénzügyi Zrt. részére az Önkormányzat az engedményezési értesítések alapján 45,1 millió Ft, 2010-ben 2,9 millió Ft vállalkozói díjat fizetett meg.

Dr. Mokrai Mihály, Miskolc MJV 2008-2010 közötti alpolgármestere 2006-2008 között a Lakisz Szövetkezet vezető tisztségviselője volt. Ugyanakkor dr. Mokrai Mihály alpolgármester 2007-től kezdve a Bátor Pénzügyi Zrt. igazgatósági tagja.

A szövetkezet több alkalommal is meghívásos ajánlatkérés alapján került kiválasztásra, és így kötött több vállalkozói szerződést is főleg kivitelezési munkákra, illetve anyagbeszerzésre. A Lakisz feltűnően nagy összegű munkákat végzett összességében az Önkormányzat részére, számos kisebb értékű szerződés alapján. A Lakisz Szövetkezet annak ellenére került rendszeresen kiválasztásra, hogy olcsóbb ajánlatok is lettek volna a piacon, ha nem ezt a kiválasztási formát alkalmazzák.

A vizsgált időszakban ugyanakkor dr. Mokrai Mihály személyes közreműködésével működő cég (Bátor Pénzügyi Zrt.) jelentős kifizetésekben részesült a Lakisz által engedményezett követelésekből. Az engedményezett követelés értéke irreálisan magas. Az engedményezéssel tehát egy kvázi pénzforrásként üzemelt a Lakisz, amelyből az alpolgármester érdekeltségébe tartozó cég, és így közvetetten az alpolgármester is, 2 év alatt közel 50 millió Ft-ot nyert ki. Az engedményezések akkor történtek, amikor a Lakisz Szövetkezet fizetésképtelen helyzetben volt. Az engedményezések célja az volt, hogy ezen követelések ne a hitelezők és a felszámoló részére kerüljenek kifizetésre, hanem kimentsék a pénzeket a cégből, jogellenesen.

Mindezek alapján felmerülhet a Btk. 319. §-ban meghatározott hűtlen kezelés bűncselekmény gyanúja.

II. MISKOLC HOLDING ZRT.

1. Követelés-eladások

A cégcsoport határidőn túli, lejárt követelései az összes követelés közel 80%-át teszik ki, mintegy 3,6 milliárd Ft értékben, amelyek közül az 1 éven túli követelések mértéke meghaladja a 1,5 milliárd Ft-ot).

1. A cégcsoporton belül a lejárt követelések engedményezése gyakorlat volt, részben az egyik tagvállalat (MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.) részére adóoptimalizálási célból, részben külső cégek (Reg-Finance Zrt., Vorient Zrt.) részére. A Vorient Zrt. a Holding korábbi FEB elnökének (Nyíri Zsolt) érdekeltségébe tartozik.

2. A Vorient Zrt. a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. 62 millió forint értékű követelésállományát 650.000,- Ft-ért (1%-os vételáron) szerezte meg 2010 májusában.

3. A Vorient Zrt. a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. 110 millió forintos követelésállományát 5,5 millió forintért (5%-os vételáron) meg 2009 decemberében, amely csomagban jelentős volt az 1 éven belüli, lakossági követelés.

4. A Reg-Finance Zrt. a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. 24 millió forint értékű követelésállományát 255 ezer Ft-ért (alig több mint 1%-os vételáron) szerezte meg 2009 márciusában.

5. A cégcsoporton belüli követelés-eladások esetén ezzel szemben a követeléseket 10-16%-os áron vették meg a tagvállalatok.

2. Életbiztosítások

A Miskolc Holding és tagvállalatai körében elterjedt gyakorlat volt, hogy a tagvállalatok felsővezetői számára nagy értékű életbiztosításokat kötöttek a cégek.

Így például a Miskolc Holding Zrt.-nél 2005-2010 között dr. Halmai Gyula vezérigazgató és Stefán Csaba gazdasági igazgató részére ebben az időszakban összesen 32,4 millió Ft értékű különböző biztosítások kerültek megkötésre. A vezérigazgató esetében 2009-ben 3 biztosítás, 2010-ben 5 biztosítás volt érvényben.

A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. felsővezetéséből Korózs András ügyvezető biztosítására 16,6 millió, Mátrai Lajosné gazdasági igazgatóhelyettes biztosítására 15,1 millió, Tanka Sándor műszaki igazgatóhelyettes biztosítására 12 millió Ft-ot költött a cég.

A MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-nél Molnár Zoltán biztosítására 4 millió Ft, dr. Bernáth Attila biztosítására 3,3 millió Ft, Varga Zoltán biztosítására 2 millió Ft került a biztosítóknak kifizetésre.

Karosi Imre részére közel 3,9 millió Ft-os egyszeri díjas életbiztosítást kötött a MIKOM Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft.

Az MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél Börzsei Tibor vezérigazgató életbiztosítására 18,3 millió Ft, Horváth Józsefné gazdasági igazgató életbiztosítására 15 millió Ft, Egész Emil általános igazgató életbiztosítására 15,9 millió Ft, Szeghőné Gábor Valéria pénzügyi vezető életbiztosítására 3,6 millió Ft került kifizetésre.

Az életbiztosításokat egy extra béren kívüli jutattásként, mintegy plusz jövedelemként biztosították a cégek a felsővezetőik részére úgy, hogy mindeközben jövedelmük kimagasló mértékű volt, és rendszeres prémium kifizetésekben részesültek. Az életbiztosítások ilyen mértéke szükségtelen és indokolatlan, hiszen ezek a vezetők nem olyan jellegű munkakört töltenek be, hogy ne lehetnének pótolhatók.

Előfordult, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága a vezető állású munkavállalókra felelősségbiztosítás kötését engedélyezte, azonban a cég ehelyett életbiztosítást kötött a felsővezetőkre. Hangsúlyozni kell, hogy jelen esetekben azonban nem felelősségbiztosításról van szó, amely a vezető tisztségviselő által esetlegesen okozott kárt hivatott megtéríteni, hanem egy egyértelműen béren kívüli juttatásról a felsővezető részére.

Összességében elmondható, hogy ezen életbiztosításokat egyértelműen a béren kívüli extra javadalmazásként biztosította a cég a felsővezetői részére. A biztosítási szerződések megkötése és a befektetési biztosítás ilyen mértéke teljességgel indokolatlan és szükségtelen.

Budapest, 2010. március 9.  forrás-http://krizaakos.hu