Sokak számára meglepetéssel ért fel, amikor hatalommal való visszaélés és korrupció miatt 2011 áprilisában hat év letöltendő szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a volt megyei közgyűlési alelnököt, a fideszes Gergely Zsoltot. Az ítélet szerint 2007-ben az akkori alelnök megállapodott két vállalkozóval, hogy áron alul kaphatják meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonában ITC-székházat. A megyei közgyűlés végül – a sorozatos botrányok miatt – elállt székházeladási szándékától, ám a bűncselekmény a bíróság ítélete szerint így is megvalósult.

 

Bár ez még csak az elsőfokú ítélet volt, ráadásul a vádlottak fellebbeztek is, többen arról beszéltek, mégiscsak alaptalan az a vád, hogy a hatalmon lévő Fidesz igyekszik eltussolni politikusaik, a holdudvarába tartozók korrupciós ügyeit, lám, hagyták, hogy saját korábbi erős emberüket is elítélje a bíróság.

Jött viszont a másodfokú ítélet, amit viszont a szkeptikusok magyaráztak úgy, hogy korai volt még politikamentes igazságszolgáltatásról beszélni: a Debreceni Ítélőtábla 2012. január 11-én megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, az akkorra Miskolci Törvényszékké vált megyei bíróságot pedig új eljárásra kötelezte. A tanácsvezető táblabíró indoklása szerint az elsőfokú bíróság ítélete olyan mértékben volt megalapozatlan, hogy nem tette lehetővé az ügy másodfokú, érdemi elbírálását.

Az ügyet azóta is tárgyalják, immár ismét elsőfokon, Miskolcon.

2012. január 18.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) honlapján 2012. január 18-án jelent meg az a határozat, amely elutasítja a jogorvoslati kérelmeket, s lezárja a Zöld Nyíl negyedik alkalommal kiírt járműtenderét. Eszerint a város immáron megkötheti a 31 darab új villamos beszerzésére vonatkozó szerződést a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-vel (meg is kötötték).

A Skoda úgy nyert, hogy az érvényes ajánlatok közül a legdrágábbat adta. Erre mutatott rá az [origo]-n 2011. december 27-én megjelent cikk is. A hírportál birtokába jutott, a közbeszerzést elbíráló bizottság számára készült független mérnöki vélemény szerint ugyanis a cég karbantartási árai „irreálisan alacsonynak tűnnek” és az ugyancsak az [origo] által ismertetett közbeszerzési szakértői vélemény is úgy fogalmaz, hogy a Skoda győzelme „jogszerűtlen és szakszerűtlen”.

Mindez azonban nem számított. Mint ahogyan az sem, hogy a Skoda ajánlatának elfogadásával a megvásárolt villamosok után áfafizetési kötelezettsége keletkezik Miskolcnak. Bármelyik más gyártó pályázata nyer, ez a pluszköltség nem terhelte volna a várost, Miskolc közlekedési cégét. Ez viszont igen, s mivel az áfafizetés nem volt betervezve az uniós projektbe, az illetékesek mind a mai napig kénytelenek hitelek után rohangálni, hogy finanszírozhassák a döntéssel járó újabb kiadásokat.

2012. január 26.
„Városunknak óriási szüksége van a Miskolci Egyetem által képzett és az elmúlt évtizedekben útjukra bocsátott hallgatókra, amely stratégiai célként kell, hogy a jövőnket is meghatározza. Az egyetemi oktatáshoz minden miskolci polgárnak, diáknak egyenlő esélyekkel kell hozzáférnie, ezért különösen aggasztó az elmúlt hetekben közzétett azon döntés, mely szerint a jövőben jogász és közgazdász és egyéb képzések a Miskolci Egyetemen csak költségtérítéses formában indulnak. Ezen kormányzati intézkedés nagymértékben veszélyezteti a tehetséges, azonban szerény anyagi lehetőséggel rendelkező miskolci családok gyermekeinek továbbtanulási esélyeit. A szocialista frakció szerint pártpolitikán felülálló városi érdek, hogy a kormányzat megváltoztassa jelenlegi álláspontját, így kezdeményezzük, hogy ezt valamennyi miskolci politikai erő egységesen kérje. Javasoljuk, hogy Miskolc Város közgyűlése éljen az Önkormányzati törvényben biztosított felterjesztési jogával, s kezdeményezze a döntés megváltoztatását”. Többek között ez szerepelt abban a levélben, melyet dr. Simon Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP miskolci önkormányzati frakciójának akkori vezetője küldött dr. Kriza Ákosnak, Miskolc fideszes polgármesterének, s melynek tartalmáról január 26-án számolt be.

A felterjesztésből természetesen nem lett semmi, ám az azóta történt események, a keretszámok ismételt megvágása, majd azok eltörlése, egységes ponthatárok kihirdetése, újabb szakok fizetőssé tétele, illetve a mind a mai napig tartó diáktüntetések azt bizonyítják, a felsőoktatásban zajló folyamatokat, a Fidesz erőszakosságát nemcsak a szocialisták látják aggasztónak.

Az ügynek nincs vége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája április végéig egyeztet a minisztériummal a felsőoktatási reformnak nevezett programról. A fiatalok ugyanakkor nem állnak le, 2013. január 4-én 10.30 órai kezdettel például a Földes Ferenc Gimnázium diákjai rendeznek tiltakozó megmozdulást az iskola „D” tornatermében. Itt szándékaik szerint elmondják majd véleményüket a kormányzati tervekről, s egy látványos performansszal mutatják be, hogy a kormány – mint fogalmaznak – hogyan „köti meg a kezüket”.

2012. január 31.
Kiss Csabát választotta a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójává (illetve a színház működtetését 2012 májusától – akkor majdan – átvevő nonprofit kft. ügyvezetőjévé) az önkormányzat rendkívüli közgyűlése 2012. január 31-én.

Pedig minden jel arra mutatott, hogy a másik jelölt, Koltay Gábor lehet a befutó. Állítólag az döntött, hogy dr. Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere erősen ragaszkodott az általa favorizált Kiss Csabához, aki hozzá hasonlóan romániai magyarként született (dr. Kriza Ákos Nagyváradon, Kiss Csaba Marosvásárhelyen). Ez nem kis feszültséget okozott a Fidesz- és a KDNP-frakció között, egészen a rendkívüli közgyűlés napjáig nem lehetett tudni, hogy a szakma által támogatott Koltay Gábor (akit állítólag a KDNP preferált), vagy a polgármester és a Fidesz által erőltetett Kiss Csaba lesz-e a befutó.

Nos, Kiss Csaba lett, zárt ülésen döntött erről a közgyűlés. Illetve annak csak egy része, hiszen a 9 tagú MSZP-frakció jelenlévő 7 képviselője nem vett részt a szavazáson, kivonultak a teremből, tiltakozva az ellen, hogy a rendszerváltás óta folytatott gyakorlattal ellentétben név szerinti szavazással dőljön el a jelöltek sorsa.

Az persze, hogy a színházat majd’ egy évtizedig irányító direktor, Halasi Imre a posztján maradjon, szóba sem jöhetett. Már csak azért sem, mert nem pályázott: a városvezetés ugyanis egészen addig mindent elkövetett annak érdekében, hogy 2012. december 31-ig szóló szerződése ellenére eltávolítsa őt az igazgatói székből. A színházat többször is lehetetlen helyzetbe hozták: a 2011-es költségvetésüket például jelentősen megkurtították, augusztusban 88 millió forintjukat zárolták, októberben önkormányzati biztost kapott az állítólag rosszul gazdálkodó intézmény. Novemberben viszont már azt határozták el, hogy a város szimfonikus zenekarát, a bábszínházat, a galériát és a színházat is gazdasági társaság működteti majd, a cégvezetői tisztségekre pályázatokat írtak ki. A színház esetében e pályázatról döntött 2012. január 31-én a közgyűlés.

Halasi korábban az ÉszakOnline-nak azt mondta: ezzel a városvezetéssel nem talál hangot. Szerinte egy színház működtetéséhez partnerekre, együttműködésre van szükség, ha ez nincs meg, akkor csak rugdosódni lehet, az adok-kapok viszont nem az ő műfaja.

Nem is pályázott, a közönség és a szakma viszont értékelte eddigi munkáját: utolsó rendezését, A nyomorultakat, illetve júniusi évadzáró társulati ülésen elmondott beszédét vastapssal jutalmazták. Ha Miskolc nem is, Eger azért igényt tart Halasi Imrére. 2013. január 11-én mutatják be ugyanis a világhírű musicalt, A muzsika hangját Kascsák Dórával és Vókó Jánossal a főszerepben. Rendező: Halasi Imre. eszakonline.hu