A Raiffeisennek nem kellett  Miskolc. Tavaly történt

Május 1.2012-ben a miskolci ünnepi hagyományokkal is szakított a város fideszes vezetése: a Csanyik-völgy helyett a Népkertbe hirdették meg a majálist. „Idézzük fel együtt a régi polgári majálisokat, sétálós vasárnap délutánokat!” – szólt a szlogen, annak ellenére, hogy Miskolcon nincs élő ember, aki emlékezne arra, tartottak-e valaha is május 1-jei ünnepséget a Népkertben.

Merthogy annak évtizedek óta a Csanyik-völgy adott otthont (ráadásul a polgárságról nem is nagyon esett szó a munkások ünnepén). A szocialisták éppen ezért kijelentették: ha a jelenlegi városvezetésnek nem is mond túl sokat a csanyiki majálisok hangulata, sok miskolcinak azért biztosan igen. Arra kérték a városlakókat, ne szakítsanak az évtizedes hagyományokkal, menjenek ki a szokásos helyszínre: szerveznek nekik programokat, lesznek vásározók, vendéglátósok.

A tradicionális helyszínre tehát az MSZP hívta a miskolciakat, a Népkertben a Fidesz és Jobbik vert sátrat. Mindkét helyszínen több ezren fordultak meg, bár akik a Népkertbe mentek, egy dologgal biztosan nem találkozhattak: plédeken gondtalanul pihengető családokkal, párokkal.

Május 11.
Nyíregyházán építi ki back office-tevékenységét a Raiffeisen Bank, noha korábban Miskolc is szóba került, mint lehetséges helyszín. Ezzel több száz új munkahelytől esett el a borsodi megyeszékhely. Minderre az MSZP-s dr. Mokrai Mihály képviselő sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet, s mint utóbb kiderült, értesülései pontosak voltak.

Történt, hogy Miskolc korábbi városvezetése 2008-ban megkereste valamennyi vezető pénzintézetet, hogy helyezzék Miskolcra a back-office jellegű tevékenységüket (ez tulajdonképpen egyfajta háttérirodát, műveleti központot jelent, a munkatársak az ügyfeleket a háttérből szolgálják ki, nem az ügyféltérből). Akkor a válság elfújta a fejlesztési terveket. 2011-ben viszont a Raiffeisen Bank, emlékezve a korábbi javaslatra, jelentkezett Miskolc jelenlegi vezetésénél, tudakolva, mit tudna nyújtani a borsodi megyeszékhely, ha ide hoznák a beruházásukat.

Nos, a jelek szerint kevesebbet, mint Nyíregyháza. A kudarc egyik oka alighanem az volt – vélelmezte dr. Mokrai Mihály –, hogy a tárgyalásokon az a Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő képviselte Miskolcot, akinek semmiféle gazdasági végzettsége nincs, miközben a nyíregyháziak delegációját a Nemzetgazdasági Minisztérium nyírségi származású államtitkára, dr. Czomba Sándor erősítette. Tekintve, hogy gazdasági kérdésekben az államtitkár nyilvánvalóan felkészültebb, ügyesebben tudott tárgyalni, mint a miskolci fideszes képviselő.

A nyíregyházi műveleti központ egyébként még idén megnyitotta kapuit. Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója a központ decemberi avatóján elmondta: a magasan képzett munkaerő arányát és lojalitását, az irodakínálatot és az igénybe vehető támogatásokat is figyelembe vették, amikor Nyíregyháza mellett döntöttek.

Jelenleg 80 ember dolgozik az irodában, ők főként teszteléseket végeznek, de jövőre már 150 dolgozójuk lesz, és ha az első fázis sikeres lesz, más banki szolgáltatások idetelepítésével két–három éven belül akár 5–600 embernek is munkát adhatnak.

A kudarc persze duplán rossz a fideszes városvezetésnek: 2010 őszén ugyanis dr. Kriza Ákos – akkor még – polgármesterjelöltként arról beszélt, hogy vállalkozók tucatjai toporognak Miskolc határában, s csak arra várnak, hogy új, vállalkozóbarát vezetése legyen a borsodi megyeszékhelynek. Ez szerinte akkor következik be, ha őt választják Miskolc polgármesterévé, s a képviselőtestület többségét is a Fidesz adja.

Ez megtörtént, ám ehhez képest 2010 októbere óta sorra dőlnek be a vállalkozások az országban és Miskolcon is. A munkahelyek megszűnésének ügyében helyi szinten a legnagyobb veszteség a Holcim-gyár bezárása volt (300-350 ember veszítette el a munkáját), de hasonló nagyságrendet mutat a közalkalmazottak állásvesztése is (2011-ben például 250 pedagógusnak kellett új munkahelyet keresnie, miközben a közigazgatási rendszer átalakítása miatt legalább 400 ember állása szűnt meg). Összesen mintegy 1500 munkahely vált semmivé 2012 májusáig Miskolcon, miközben új álláshelyek alig teremtődtek.

Május 29.
Pedig a városvezetés esküszik rá, hogy igen nagy hangsúlyt fektetnek az új befektetők idecsábítására. Alighanem ennek az erőfeszítésnek tudható be, hogy május 19-e és 23-a között miskolci delegációt küldtek a dél-koreai Asanba, Miskolc testvérvárosába.

Ezzel tulajdonképpen nem is lett volna baj, a delegáció létszáma és összetétele szúrt szemet a szocialistáknak. Dél-Koreába ugyanis 18-an utaztak, ez még egy békekonferenciához is sok, nemhogy egy tájékozódó üzleti látogatáshoz.

Földesi Norbert szocialista frakcióvezető május 29-én tartott tájékoztatóján éppen ezért azt tudakolta a városvezetéstől, hogy mi szükség volt például a polgármester személyi titkárának, Kádas Anikónak a kiutaztatására, vagy miben tudott segíteni az üzleti tárgyalások során a MIK vezérigazgatója, Szélyes Domonkos? Kérdezte azt is, hogy milyen kézzel fogható eredményeket tud felmutatni a népes delegáció.

A válaszból kiderült, hogy „csupán” kilenc delegátus utazását finanszírozta a polgármesteri hivatal és a Miskolc Holding, fejenként 204 ezer 500 forintot fordítva erre a célra. A többiek költségeit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Miskolci Egyetem állta. Konkrét eredményekről azonban akkor még nem tudtak beszámolni, noha a hivatalos közlés szerint mindenről tárgyaltak, ami ráfér a papírra, s elbír a nyomdafesték: az export-import kapcsolatok fejlesztéséről, a helyi termékek dél-koreai piaci pozíciójának megteremtéséről, a turisztikai és oktatási együttműködések kialakításáról, az ingatlan- és közlekedésfejlesztés, valamint a helyi, térségi vállalatok, vállalkozások „helyzetbe” hozásáról.

Arról, hogy az utazást követően mekkora fejlődésen estek keresztül az export-import kapcsolatok, hogyan sikerült megteremteni a helyi termékek dél-koreai piaci pozícióját, miféle turisztikai és oktatási együttműködéseket alakítottunk ki Asannal, hogyan fejlődött az ingatlankereskedelem és a közlekedés, illetve hogy sikerült-e „helyzetbe” hozni a helyi, térségi vállalatokat, vállalkozásokat, az elmúlt hét hónapban semmiféle hír nem érkezett. eszakonline.hu