A széleskörű összefogáson alapuló  antináci tüntetés – melyet Gyöngyösi Márton szégyenletes parlamenti nyilatkozata váltott ki tavaly december másodikán – nagy értékkel bírt az ország egésze számára. Azt üzente, léteznie kell olyan, a társadalom érdekeit szem előtt tartó, minimális konszenzusnak, amely társadalmi, vagyoni és etnikai hovatartozástól, és nem utolsósorban a politika szekértáboroktól függetlenül egybekovácsolja a nemzetet. Ez a konszenzus az etnikai alapú gyűlöletkeltés elutasításában öltött testet. Jobb és baloldal együtt mondott nemet a náci eszmékre.
Mi roma emberek is több százan részt vettünk a tiltakozó megmozduláson, mert egyetértettünk a demonstráció céljával és szolidaritásunkról kívántuk biztosítani zsidó honfitársainkat is. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a társadalmi feszültségek szításában és életben tartásában nem kizárólag a szélsőjobb jeleskedik. Talán még nagyobb mértékű a felelőssége mindazoknak a közszereplőknek, akik – megágyazva a szélsőjobbnak –, folyamatosan a cigányság ellen uszítanak.2013 rögtön az uszítással kezdődött, hiszen Bayer Zsolt, folytatva elmúlt évekbeli tevékenységét – egy bűneset ürügyén – újfent kollektíven a cigányság ellen hergel, állatoknak titulálva közösségünket. Bayer Zsolt a romákról szinte csak bűnügyek kapcsán szól, és csak akkor, ha az elkövetőkről tudható, vélelmezhető, hogy roma származásúak. Más esetekben szótlan marad.
Éppen ezért Bayer Zsolt írásai számunkra semmi meglepőt nem tartalmaznak, mivel azok régóta a gyűlöletkeltés és uszítás eszközei. Bayer Zsolt, az ötös számú Fidesz párttagkönyv tulajdonosa szembemegy a pártja által is képviselt politikai és társadalmi konszenzussal, a konkrét ügy kapcsán világosan és határozottan megszólaló Deutsch Tamással, és a sértett hozzátartozóinak azon kérését sem tartja tiszteletben, hogy e bűnesetet senki ne használja gyűlöletkeltésre, politikai célokra.
A december 2-i tüntetésen helyesen arról is szó esett, hogy a közélet és a politika szereplői számos alkalommal maradtak szótlanak és tétlenek azon esetekben, amikor a cigány emberekkel szemben kapott teret az etnikai alapú gyűlöletkeltés. Szintén helyesen, önkritikaként elhangzott, hogy a több áldozatot követelő rasszista sorozatgyilkosság idején a véleményvezérek és véleményformálók, a demokraták és humanisták, a bal és jobb oldali mérsékeltek, a többségiek és más kisebbségiek egyaránt elmulasztották a határozott kiállást és összefogást az ordasokkal szemben.
Nem feledjük, hogy tényszerűen a sorozatgyilkosságokat is Bayer féle beszédek és írások előzték meg szakadatlan, minden ellenállás nélkül.
Az a kérdés, hogy a társadalmi konszenzus civil és politikai hitelesítői, a tavalyi szónokok, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és mindenekelőtt párttársa, Rogán Antal miként vélekednek Bayer gondolatairól. Fel kívánnak-e lépni a konszenzus fenntartása és megerősítése érdekében a gyalázkodó, uszító közéleti magatartással szemben? Kívánnak-e vele szemben akár közösen kiállni közös állásfoglalással? Kívánnak-e bármi más módon és eszközzel, újabb tüntetésszervezéssel fellépni együtt vagy külön-külön? Vagy minden marad a régiben, ha a romák az áldozatai az uszításnak?
Nem engedhetik meg maguknak, hogy csöndben maradjanak! Sem ők, sem más! Így a kormány sem. Nem tartjuk elégségesnek a Navracsics-féle kincstári sablonnyilatkozatot. A szavakat tetteknek kell követniük.

 

A szerző az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat vezetője.