Emese CsászárMai galambmentés 🙂
Voltam egy lakást nézni a Soltész-on, picit távolabb tudtam leparkolni. Odafelé még nem voltak elgázolt galambok az úton, de 20 perccel később visszafelé már igen. Az egyik az úton feküdt holtan, a másik a járdán a hátára fordulva a hóban, a nyaka kicsavarodva, de még lélegzett és pislogott. Összeszedtem és a Népkerti Állatklinikára bevittem, ahol Gulya Angéla doktornő készséggel ellátta. Itt is köszönöm neki. Ha ott hagyom megfagy kínok között a hóban, vagy néhány „jószándékú” emberszerű torzszülemény még bele is rúg esetleg. Így viszont kapott egy esélyt, hogy ha estig magához tér a feltételezett agyrázkódásából, akkor este szabadon engedik. Ha pedig ne adja Isten mégsem, akkor melegben halhat meg, esetleg majd eutanázia által, hogy ha menthetetlen. Ennyi egy madárnak is jár. Számomra nincs különbség élet és élet között.