A Maliban indított katona i akció kellős közepén kényes döntés elé került a francia vezérkar – egy fotó kapcsán. A halálfejes sálat viselő francia katonát megörökítő látványos felvétel, amelyet Issouf Sanogo, az AFP riportere készített vasárnap Maliban, világszerte óriási visszhangot váltott ki. Az idegenlégióst Mali északi részén, Niono közelében kapta le a fotós. A harcos a szélsőséges iszlámisták ellen a helyszínre irányított francia tank mellett állt őrségben, közvetlenül az ágyúcső előtt. A harci szemüvege alá csúsztatta be és arcára húzta a sálat, így erősen emlékeztetett a koponyafejű Ghostra, a manapság igencsak menőnek számító Call of Duty videójáték ismert hősére.
Forrás: Metro France
A világhálót azonnal elárasztották a legkülönbözőbb előjelű kommentárok, vérfagyasztó, kísérteties, lenyűgöző – írták a kommentelők. A „buzz”, a médiazaj hamar eljutott a francia főparancsnokságig. A vezérkar szóvivője, Thierry Burkhard már másnap kijelentette, hogy a katona magatartása „elfogadhatatlan”, mivel „ez a kép nem reprezentálja azt az akciót, amelyet Franciaország a mali állam kérésére folytat az afrikai országban”, és amelyben „a katonák nem egyszer életüket kockáztatják”. Hozzáfűzte, hogy a hadsereg vizsgálatot indított az illető kilétének felderítésére – amivel alaposan zavarba hozta az AFP fotósát.
„A francia katonák közelében, egy szabad térségen álltam. A közelben óriási porfelhőt vert fel egy leszálló helikopter, mire minden katona ösztönösen előrántotta sálját, hogy megvédje magát a homokszemcséktől. Már alkonyodott, a napsugarak széles nyalábokban törtek át a fák között a porfelhőn, nagyon szép volt a fény. Ekkor vettem észre a különös sálat viselő katonát, akit le is fényképeztem. A jelenetet nem tartottam rendkívülinek, a katona nem pózolt, a kép egyáltalán nem volt beállított. A fickó egyszerűen csak ott állt, óvta az arcát, várva, hogy a helikopter befejezze a landolást”– elevenítette fel a kép születésének pillanatát Issouf Sanogo , akit meglepett a váratlanul erős médiavisszhang és a vezérkar reagálása.
Az Abidjanban, Elefántcsontpart fővárosában dolgozó AFP-fotóst az iszlámisták ellen vonuló francia csapatok mellé küldte át Maliba a hírügynökség. A vezérkar reagálását azért sem érti, mert Maliban a francia katonák egyáltalán nem nehezteltek rá, sőt a kép közzétételét követő napon maga is 60 kilométert tett meg egy francia páncéloson Nionóból Diabaliba anélkül, hogy akár egyetlen megjegyzést is kapott volna a felvétel miatt. A fotós sajnálja „áldozatát”.
„A katonák veszélyes feltételek között élnek. Sok ezer kilométert zötyögnek járműveikkel a terepen, és megpróbálják valahogy változatosabbá tenni napjaikat. Nem tudom, ki volt ez a katona és aligha ismerném fel, ha ismét találkoznék vele, amikor nem viseli a sálat. Remélem, nem fogják azonosítani, még abban sem vagyok biztos, tudja-e, milyen ismertté vált fotója” – jelentette ki a fotós. Issouf azonban hiába reménykedett: a vezérkar szerdán bejelentette, hogy már tudják, kiről készült a felvétel és „tanulmányozzák egy szankció lehetőségét”.
A neten ez a fejlemény további felhördülést váltott ki. Elvégre a Ghost-maszk semmiben sem különbözik a rémfilmek és az internetes harci játékok világszerte hozzáférhető más szörny-jelképeitől, amelyekkel tinédzserek sokasága szórakozik odahaza számítógépein. Ki gondolná, hogy Afrika szívében pont egy katonai művelet közepette nem illik felvenni, még a sivatagi porfelhő közepette sem? A katonák igazi terroristák ellen vívnak igazi háborút, a látványos képen nincs vér, az ominózus sálat viselő katona az adott pillanatban a légynek sem ártott, viszont a halálfejes katona az ágyú csöve előtt egyfajta drámai, időtlen jelképe lehet magának a háborúnak. És lám, a sál viselőjét szankció fenyegeti, a fotóst pedig furdalhatja a lelkiismeret, hogy netán miatta büntetik majd.
Másfelől persze nagy a kép hatalma, és a francia katonáktól, akik külföldön, egy afrikai országban veszik fel a küzdelmet a terroristákkal, talán el lehet várni, hogy ne az utóbbiak karikatúrájának tűnjenek – hiszen esetleg éppen azok soraiban kelthetnek ellenérzést, akiknek segítséget nyújtanak. Az így vélekedők azonban láthatóan elenyésző kisebbséget képeznek a francia neten, ahol a hozzászólók nem fukarkodnak a vezérkarnak címzett csípős megjegyzésekkel . „Sok hűhó semmiért. Ne felejtsük el, hogy ez a francia katona most is az életét kockáztatja” – írta Jeremy. „Szuperfotók, bravó a fotósnak. És hagyják békén ezt a katonát, nem új dolog különböző jelvényekkel és más apróságokkal bosszantani az ellenséget” – vélekedett Ghys. „Talán a Hermes divatcégtől kellene rendelni a sálakat, hogy a jövőben ne kerüljenek pácba a katonáink” – ironizált Baptiste, míg mások megjegyezték, hogy a katonák alighanem azért vásárolnak fantázia-sálakat a saját pénzükön, mert a felszerelésükből hiányzott ez a sivatagban nélkülözhetetlen ruhadarab.
A halálfejes katona esete mindenképpen újabb példa arra, hogy a kép – az imázs – és a valóság veszedelmesen keveredik a modern háború minden frontján, a konfliktus megjelenítése maga is részévé válik a hadviselésnek. Ahogy a katona sem lehet biztos abban, kit ér az általa leadott lövés, a képekről sem lehet előre tudni, hová csapnak be.
Kíváncsian várom a francia vezérkar döntését: akár fotótörténelmet is írhat.
Baracs Dénes emasa.hu