Végtelen mennyiségű adat, amelyből hasznos információkat lehet kinyerni ahhoz, hogy új szemszögből lehessen megvizsgálni a világ problémáit. Napjainkban ez a valóság, azonban mindez az 1960-as évek végén még csupán álom volt.

 

 

Moshe Rappoport, az IBM jövőkutatója 1969-ben kezdett el dolgozni informatikusként. A szakember úgy véli, hogy a különböző szenzorok, a közösségi oldalakon keresztül zajló növekvő kommunikáció és a mobil eszközök használata miatt keletkező adatáradat kielemzése hatalmas lehetőségeket rejt magában és a kinyert információk felhasználhatók arra, hogy jobbá tegyük a világot. Az egyik fontos terület az egészségügy lehet, ahol az eddig átláthatatlan adatmennyiség kiértékelése felgyorsíthatja a beteg emberek kezelését és egyúttal hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez is. „Évente 64 000 tudományos anyag jelenik meg a cukorbetegséggel kapcsolatban, ezzel a legjobb orvos sem tud lépést tartani” – jelentette ki Rappoport.

A szuperszámítógépeket, például az IBM által megalkotott Watsont a kezdetektől úgy készítették, hogy a különböző forrásból származó információkkal hatékonyan tudjanak bánni, azokat kielemezzék és tudományos nyilatkozatokkal alátámasztott javaslatokat készíthessenek. Ezek után az orvosok már egyeztethetik a betegekkel a kezelési lehetőségeket. A kutató az új technológiákkal szemben „egészséges paranoiának” tartja azt, hogy sok ember fél az adatgyűjtéstől, de felhívta a figyelmet arra, hogy a technika magában semleges. Ugyan vigyázni kell arra, miként használják fel, de az IT segíthet nekünk abban, hogy hatékonyabbá tehessük az életünket és összehozza az embereket a világhálón. Ezzel párhuzamosan persze folyamatosan nő a digitális struktúráktól való függőségünk, függetlenül attól, hogy magánemberekről vagy cégekről van szó.

„Egyre több tapasztalatot gyűjtünk, biztonsági koncepciókat fejlesztünk ki. Az Európai Unióban számos projekt foglalkozik az ellenálló internet felépítésével, amely hibatűrő és amely egyre gyorsabban képes újra működőképessé válni” – szögezte le végül Rappoport. Szerinte a következő lépcsőfokot a bizalmatlan számítógépek jelenthetik, amelyek észreveszik, ha be akarjuk csapni őket, a kognitív képességekkel rendelkező számítógépek pedig 2050-ben jelenthetnek meg.

Rappoport 2008 őszén azt mondta, hogy az 1970 előtt született felhasználókat jól meg lehet különböztetni a későbbi generációk tagjaitól. Az 1970 előtt és az 1980 után született személyek informatikai és számítástechnikai ismereteiben, illetve az eszközhasználatában lévő különbség hatalmas. 2009-ben arról beszélt, hogy a technológiai fejlődést tekintve forradalmi fordulóponthoz érkezett az emberiség. Ma már az informatikától és a távközléstől nem csak a könnyebb és gyorsabb kommunikációt várjuk el, hanem azt is, hogy megkönnyítse a mindennapi életünket, sőt megoldja a globális problémákat is. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztésekből az átlagemberek is profitálhassanak könnyebb és egyszerűbb, jobban áttekinthető kezelőfelületekre lesz szükség. Később példaként azt említette, hogy a számítógépek akkor lesznek tökéletesek, ha majd olyan könnyen lehet kezelni őket, mint a kenyérpirítókat.