A kanadai kormány Miskolc-szerte óriásplakátokon terített közleménye lehet az utolsó szög sok magyar cigány ember tengerentúli álmának koporsójában; a hirdetéseken szereplő, tavaly év végén életbe lépett törvénymódosítás bezárta az évi több ezer Magyarországról érkezett romának segélyoptimalizálási lehetőséget biztosított menekültjogi kiskaput. De miért tüntették el a plakátokat egyik napról a másikra? És miért pont Miskolc lett a kampány célpontja? A refudzsi-ügy előzményei és következményei.
Már nemcsak egy, hanem több olyan óriásplakátot is lefedtek ismeretlenek kék lapokkal, illetve egy hirdetéssel foglalkozó társaság saját reklámfeliratával Miskolcon, amelyeken az elmúlt hétvégén még a kanadai kormány közleményét olvashatták a járókelők – adta hírül az MTI szerdán. A távirati iroda fotóriportere szombaton még a népkerti sportpályánál és a Gömöri felüljárónál fényképezte le azokat a plakátokat, amelyeken az észak-amerikai ország kormánya arról tájékoztatta a miskolciakat, hogy megváltozott Kanada menekültügyi rendszere.
Miért éppen Kanada?
Mint arról Heti Válasz is többször beszámolt, a rendkívül befogadó, jóléti rendszerét a menekültügyre is kisugárzó Kanada repterein egyetlen szó, a „refudzsi” (refugee=menekült) kimondása elég a „végtelen” fellebbezési lehetőséggel járó – és ezalatt óriási segélyfelhalmozást lehetővé tévő – kint tartózkodáshoz. A vízumkötelezettség feloldása előtt, 2007-ben 34, 2010-ben viszont már 2298 magyar menedékjogi kérelmet regisztráltak Kanadában. Az általunk megszólaltatott, Kanadát megjárt cigány asszony szerint szájról-szájra terjedt köztük az akár 5 évig tartó, segélyekkel bőven kibélelt tengerentúli kint tartózkodás híre. A szegény sorsú emberekről Kanadában egészen tavalyig a reptéren bemondásra elhitték, hogy politikai vagy faji üldözöttek.
A befogadó ország naivitásáról sokat elárul, hogy a dologhoz még csak romának sem kellett lenni: forrásaink saját szemükkel látták, amint családostul érkező fehérek mondják tollba a hatóság rezzenéstelen arccal jegyzetelő képviselőjének, hogy a fajgyűlölet elől menekülő cigányok.
Itt a vége
A kanadai alsóház 2012. június 12-én megszavazta a konzervatív kormány bevándorlási törvényt szigorító javaslatát. A döntés hátterét nem nehéz vázolni: egy-egy „menekült” az itt-tartózkodása alatt évi 50-60 000 dollárjába kerül a kanadai adófizetőknek, ráadásul a bevándorlási jelenség növekedésével párhuzamosan a bűnözés különböző formái is elszaporodtak az északi országban.
A tavaly év végén életbe lépett úgynevezett C-31-es módosító szerint: „Egyes kijelölt országok állampolgárainak menedékkérelmét Kanada új menekültügyi rendszere gyorsított eljárásban bírálja el annak érdekében, hogy az általában biztonságos országokból érkező elutasított menedékkérőket gyorsított módon utasíthassák ki Kanadából. A 27 kijelölt ország egyike Magyarország. […] A kijelölt származási országokból érkező menedékkérőket a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Testület (IRB) 30-45 napon belül hallgatja meg attól függően, hogy a menedékkérelmet a határátkelőhelyen vagy már kanadai területen nyújtották be. Minden egyéb menedékkérő meghallgatására 60 napon belül kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérők meghallgatása sokkal hamarabb – évek helyett immár heteken belül – megtörténhet.”
Tavaly nyáron sokan tartottak attól, hogy a változás nyomán hirtelen, tömeges és óriási feszültségekkel járó visszavándorlás kezdődik Magyarországra – ez azonban nem következett be, és ezt követően sem fog bekövetkezni. A törvénymódosítás ugyanis nem visszamenőleges hatályú, tehát a rendszerben ragadt, akár ezernyi cigányt nem toloncolják ki egyik napról a másikra, nekik még jogukban áll olyan tempóban végigjárni a lépcsőket, ahogy például a 2010-ben próbálkozott társaiknak.
Kellemetlen plakátok
Noha forrásaink szerint amilyen gyorsan elterjesztette a cigány-szájhagyomány a kanadai álom képét, éppen olyan gyorsan futott végig a bezáródó kapuk híre is, a kanadai kormány fontosnak tartotta a tájékoztatást az egyik leginkább érintett magyar városban, Miskolcon.
2011-ben ugyanis Magyarországról érkezett a legtöbb menedékkérő Kanadába, az összes menedékkérelem 18 százalékát magyar állampolgárok nyújtották be. A magyarországi menedékkérők körülbelül 40 százaléka származási helyként Miskolc és környékét jelölte meg.
Több jel arra utal, hogy a tömeges kivándorláson keresztül végső soron az általános szegénységre emlékeztető plakátok nem csak a városvezetésnek kellemetlenek. Az MTI a hirdetések ügyében megkereste a plakátokat elhelyező Kroc Kft.-t, a cég azonban nem kívánt válaszolni a kérdésekre. Pásztor Imre, a miskolci önkormányzati cégeket összefogó Miskolc Holding Zrt. szóvivője úgy nyilatkozott, az önkormányzati cégeknek nincs közük a plakátok letakarásához. Ezt Dobos Tímea, a város polgármesteri hivatalának szóvivője is megerősítette.
Tény ugyanakkor, hogy Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), a borsodi megyeszékhely polgármestere bírálta a külképviseletet a kampány miatt.hetivalasz.hu