Az Amerikai Táplálkozástudományi Kollégium folyóirata, megjelentette annak a több évtizeden át folytatott tanulmánynak az eredményeit, melyet a Texasi Egyetem munkatársai végeztek.
A vizsgálat során hat életfontosságú tápanyag koncentrációjának változását, egészen pontosan csökkenését tanulmányozták zöldségekben, gyümölcsökben.
A nemrég megjelentetett eredmények alapján a kalcium, riboflavin (B2 vitamin), C vitamin, vas és fehérje tartalom szignifikánsan csökkent 1950 óta a termesztett zöldségekben és gyümölcsökben.
A kifinomult matematikai statisztikai analízisek elvégzése után ezek az értékcsökkenések még nyilvánvalóbbá váltak.
Az eredményekről kiadott közlemény kizárólag az említett hat fontos tápanyaggal foglalkozik, a kevésbé ismert, de ugyanolyan nélkülözhetetlen összetevők, például a likopin, vagy a zeaxanthin változásairól csak elképzeléseink lehetnek egyelőre.
A zöldség-gyümölcs termelő nagy cégek természetesen nem nyilatkoznak e témában, azonban egy kis utánajárással ki lehet deríteni néhány okot, ami a tápanyagok csökkenését eredményezi.
Hogyan lesz az élelmiszerből árucikk?
Teniszlabda nagyságú paradicsomok, kavicsízű szemesbors, hatalmas vörös és ízetlen eprek, mind-mind a gondos, és évtizedek óta tartó kiválasztó tevékenység eredményei.
A termesztők, „gyártók” számára a jó szállíthatóság, a jó kinézet, és a nagy súly hasznos tulajdonságok, de a fogyasztók, akik a termények beltartalmi értékét is szeretnék figyelembe venni, a zöldségeket, gyümölcsöket tápanyagforrásnak tekintik.
A táplálék árucikké válásának egyik legszebb példája a sokak által annyira utált brokkoli, aminek kalciumtartalma rendkívül magas volt még a közelmúltban is.
Nemrég vált közkedveltté az USA-ban a Marathon nevű hibrid, mely súlyosan kalcium/magnézium hiányos.
Laboratóriumi vizsgálatok szerint ez a hybrid mintegy harmadával kevesebb kalciumot, magnéziumot tartalmaz, mint bármelyik másik brokkoli fajta.
Ráadásul ezek a „brokkoli fajták” már eleve 50%-kal kevesebb kalciumot tartalmaznak, mint az USA-ban 1998-ban rögzített szabvány. És, ha ez még mind nem elég, azt is megállapították, hogy a zöldséges pultokon kapható különböző brokkolik kalcium tartalma akár kétszeres mértékben is eltérhet egymástól.
Szüreteljünk éretlenül!
A legtöbb, kereskedelemben kapható zöldséget, gyümölcsöt éretlenül szüretelik le.
Az így leszüretelt termésnek nincs alkalma, hogy a természetes érési folyamatokon keresztülmenjen.
A napfényt ethylen gáz alkalmazásával pótolják, mesterségesen érlelik a gyümölcsöket.
Az ethylengáz okozza azt, hogy a paradicsom pl. bepirosodik.
A gyümölcs napfénytől való elzárása megakadályozza a napfény-függő tápanyagok, például az anthocyaninok kialakulását.
Az anthocyaninok azok a fontos növényi antioxidánsok,melyek a cseresznye, vagy a vörös szőlő színét adják.
Az anthocyaninok növényi védőernyőként szerepelnek, amikor a növény elfogyasztásával átkerülnek szervezetünkbe.
Védelmet nyújtamak az örökítőanyag (DNS) károsodása ellen, óvják az agysejteket a leépüléstől, védenek a rák kialakulása ellen.
Egyéb növényi eredetű vitaminok termelése is károsodik a korai szürettel.
Spanyol kutatók a cseresznye érését tanulmányozták behatóan, és 14 különböző érési stádiumot tudtak elkülöníteni, mialatt a gyümölcs színe zöldből pirosba váltott volna.
Megállapították, hogy a cseresznyét a 12. érési szakaszban kell leszüretelni ahhoz, hogy a maximális tápanyagtartalom kialakuljon benne, ezzel szemben a cseresznyét zölden szedik le a nagytermelők.
Az érési folyamat fontosságának bizonyítéka, hogy a 8. fázisban leszedett cseresznye C-vitamin tartalma csak fele a 14. fázisban leszüreteltnek.
Az Oregon Állami Egyetem kutatói a szeder tápanyagtartalmát vizsgálták. Azt állapították meg, hogy éretlen állapotban, a szeder 100 grammja 74mg anthocyanint tartalmaz, az érett bogyók pedig 317mg-ot. Ugyanez a jelenség észlelhető más gyümölcsöknél is.
Az éretlen állapotban leszüretelt, zöldségekben, gyümölcsökben a polyphenolok alacsony koncentrációban találhatók, ezért ízetlenek és illatmentesek ezek a termények.
A polyphenolok egészségügyi hatásaik mellett a gyümölcsök ízéért, illatáért is felelősek.
Az UVB sugárzástól elzárt (pl. fólia alatt nevelt) paradicsomok karotinoid (likopin) tartalma, és ezáltal a szabad gyökök ellen védő antioxidáns aktivitása is csekélyke.
A tudósok arra is gyanakszanak, hogy a nagyüzemi termesztésű paradicsomok, minimális folsavtartalma is a zölden történő szüretelésnek köszönhető.
További tápanyag veszteségeket okozó tényezők.
A hatalmasra növesztett, beltenyésztett, zöld hibrid termékek csak a történet elejét alkotják. A java még hátravan.
A klímaváltozás, a műtrágyák, növényvédő szerek, a talaj összetételének megváltozása, pontosabban romlása, ugyancsak a kereskedelemben kapható termények vitamin, és ásványi anyag tartalmának jelentős csökkenését erdményezi.
A légkör emelkedett széndioxid koncentrációja a nyomelemek, például a cink koncentrációjának jelentős csökkenését eredményezi.
A szintetikus műtrágyák szintén a tápanyagtartalom-csökkenés fontos kiváltó okai.
Vizsgálatok szerint az organikusan termelt narancs C-vitamin tartalma sokkal magasabb a szintetikus műtrágyával hatalmasra hizlalt társaiénál.
Az organikusan termelt gyümölcsök, zöldségek bizonyítottan több antioxidánst, polyphenolt és enzimet tartalmaznak, mint a kereskedelemben kapható társaik.
Egy másik vizsgálat eredményei szerint az organikus termények sokkal nagyobb az antioxidáns védelmet nyújtanak, mint a „hagyományosan” termesztettek.
A zöldségek, gyümölcsök vitamintartalmának csökkenésére az ipari mezőgazdaság által adott válasz rendkívül „egyszerű”.
Genetikusan manipulálják a növényeket, idegen géneket ültetnek beléjük, az egyre intenzívebb vitamintermelés érdekében.
Például a paradicsomokat serkentik ezzel a módszerrel a magasabb folsavtartalom elérésére.
Ezek a „biofortifikációs” módszerek aztán azt eredményezik, hogy a paradicsom olyan anyagokat is kezd termelni, amilyeneket azelőtt soha.
A folyamat vége az, hogy a paradicsomban nincs PABA, egy B vitamin, mely a folsav fontos tartozéka, a megoldás az, hogy a növényt PABA-ban „fürdetik”, így pótolva a hiányzó molekulát.
Az étrendkiegészítők hasznossága.
Azok számára, akiknek a genetikailag manipulált, tápanyaghiányos és ehetetlen növények világa nem elfogadható, vagy azoknak akik nem akarnak olyan zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, melynek növényvédőszer koncentrációja 45-szöröse a talajénak, hasznos és elfogadható alternatíva a jó minőségű, standardizált, étrendkiegészítők fogyasztása, melyek táp-és hatóanyagtartalma állandó.
Az étrendkiegészítők nem helyettesítik a normál étrendet, de pótolják az abból hiányzó, és szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagokat.
Ráadásul az étrend-kiegészítők hatásosak!
Egyes gazdaságossági számítások alapján a kalcium-kiegészítés önmagában (az Egyesült Államokban), 2,6 milliárd USD gyógyászati, orvosi költség megtakarítását eredményezi, évente.
A kalcium a zöldségekből mostanában leginkább hiányzó ásványok egyike.
A megfelelően hosszú időn át szedett magnézium kiegészítő felére csökkenti, nőkben a rosszindulatú vastag és végbéldaganatok kialakulásának esélyeit.
A riboflavin pedig, melynek koncentrációja 38%-kal esett 1950 óta a kereskedelemben kapható zöldségekben, a szürkehályog (katarakta) megelőzésének hatékony eszköze.