Meglepő fotókat készített a napokban egy lakossági gázfogyasztó. Konyhai gáztűzhelye tűzrózsája ugyanis nem éppen a megszokott színben égett, s fűtőértéke sem hozta a maximumot. Vajon a szolgáltató trükközött a keverékkel?
Különös képeket osztott meg az interneten egy Kelet-Magyarországon élő lakossági gázfogyasztó. A fotók tanúsága szerint a megszokott kék színű láng helyett ugyanis sárga lánggal égett a fogyasztó gáztűzhelye. Bár a fotók önmagukban is beszédesek, a mellékelt hozzászólás még tovább cizellálja a képet. E szerint a láng színe egész délelőtt ilyen volt, s fűtőértéke sem hozta a megszokott szintet. A fogyasztó közlése szerint délután már ismét a megszokott módon üzemelt a berendezés.
Ahogy az lenni szokott, a képek kapcsán természetesen a találgatások is azonnal beindultak. A fórumozók több alternatívát is felvázoltak, mi lehet a jelenség oka. „Bármi lehetséges, de ha jóindulatú vagyok, akkor elképzelhető, hogy átmenetileg magas kéntartalmú gázt kaptál, vagy véletlenül túl sok inert tartalmú gázt kevertek be, vagy pedig benyitottak egy eddig használatlan távvezetékszakaszt, s a felkavart por okozta a sárga lángot. Ha viszont nem vagyok annyira jóindulatú, szándékosan kevertek több inertes gázt a szokásosnál” – írta az egyik fórumozó.
A földgázzal üzemelő gázkészülékeknél a „sárga” színű gáz arra utalhat, hogy nem tökéletes az égés. A tökéletes égéshez, illetve az ahhoz legközelebbi kémiai állapothoz az égéshez szükséges alapfeltételek közül az égési anyag és az oxigén megfelelő minőségének és arányának keveredése szükséges. A megfelelő minőséget és arányt, mind az oxigén, mind az éghető anyag (földgáz) vonatkozásában több tényező befolyásolhatja (például a földgáz vagy levegő összetétele, s az azokban lévő nem éghető részek, a megfelelő arányt (keveredést) biztosító műszaki berendezés).
A Tigáz Zrt. lapunknak küldött tájékoztatása szerint a fényképen látható sárgás szín ugyanakkor semmiképpen sem a túlzott inert tartalomnak a következménye. Ha egy földgáz túl sok inertet (azaz nem éghető összetevőt) tartalmazna, akkor a szükségesnél több levegő (oxigén) lenne a gáz-levegő keverékben, így a láng színe a kék illetve a színtelen felé tolódna el.
A társaság szakembereinek véleménye szerint a sárgás elszíneződést vélhetően a gáz-levegő keverékben lévő szilárd szemcsék izzása – por, esetleg egyéb nem, vagy rosszul égő anyag – okozza. (Rövid időre szándékosan is kiváltható ez a jelenség egy jól működő, kék lánggal égő tűzhelyen is, ha például hintőport szórunk az égő gáz fölé.) Mint mondják, az idős gázelosztó vezetékekben lehet leülepedett por, amely a téli, azaz nagyobb gázfogyasztáskor fellépő gázáramlási sebesség-növekedés következtében felkavarodik és bekerülhet a lakáson belüli gázcsövekbe illetve gázégőkbe is.
Természetesen a legtöbb fogyasztóban felmerül a kérdés, hogy egy szolgáltató mennyire tud a keverék összetételével trükközni? Mivel a földgáz egy túlnyomásos, zárt rendszerben áramlik, a szolgáltató nem tud változtatni a csőben áramló gázkeverék összetételén. Ehhez speciális kompresszorok és egyéb berendezések lennének szükségesek, amelyekkel sem a gázelosztó sem a gázszolgáltató nem rendelkezik. Arról már nem is beszélve, hogy az FGSZ Zrt a szállítórendszerbe átadott földgáz minőségét folyamatosan (7 percenként) méri – napi és havi átlagot számol, s bizonylatol. Sőt, az FGSZ Zrt. által működtetett gázösszetétel-elemző és fűtőérték számító berendezések mérésügyileg hitelesítettek.
A trükközésre mindazonáltal a szolgáltatás biztonságának fenntartása miatt sincs lehetőség. A gázkészülékek gyártója a készüléken, illetve a hozzá tartozó gépkönyvben, műszaki leírásban, tanúsítványban meghatározza, hogy az melyik szabvány vagy előírás szerinti minőségű, paraméterű ( például a készülék csatlakozási pontjában előírt nyomás) gáz elégetésére alkalmas. A minőséget, illetve a paramétereket jellemzően a szabványok vagy előírások bizonyos határok ( -tól – ig értékek ) között adják meg.
A gyárilag beállított készülékeket az üzembehelyezés alkalmával a szakember ellenőrzi, illetve a helyi viszonyoknak megfelelően beszabályozza. Ha a gáz összetétele megváltozik, akkor az égési folyamat nem a tökéletes vagy ahhoz közeli állapot szerint megy végbe, így a készülék működésére káros hatással lehet és akár balesetveszélyt is jelenthet. A balesetveszély elsősorban az egészségre káros anyagok keletkezésében ( például szénmonoxid) jelentkezhet. Éppen ezért ilyen esetekben mindenképp tanácsos szakembert hívni a készülékhez.
Szakemberek véleménye
Városi legenda csupán, hogy a szolgáltatók hígítják a földgázt, ez túlságosan bonyolult és drága művelet lenne ahhoz, hogy megérje a társaságoknak – állítják szakemberek.
Noha nem lehetelen, gyakorlatilag értelmetlen a vezetékes földgáz hígítása, annak dacára, hogy telente megszaporodnak a gáz fűtőértékének csökkenésére vonatkozó panaszok. Visszatérő lakossági észrevételek szerint a földgáz az előírásos kék helyett gyakran narancssárga színnel lángol a tűzhelyen, a kazán, vagy a bojler égésterében, emellett sokan azt is sérelmezik, hogy a víz lassabban éri el forrási pontját. A gázrózsa elszíneződését többnyire beállítási pontatlanság, a légellátás tökéletlensége, avagy piszok lerakódása okozza, míg az elhúzódó forrás egyzerűen az alacsonyabb téli vízhőmérséklet következménye.
Szakemberek szerint a szolgáltatók legfeljebb a csövekben uralkodó nyomási vizsonyokat tudják módosítani, hígításra, más anyagok rendszerbe táplálására nincs módjuk. Az ezt lehetővé tevő technológia, illetve a potenciálisan felhasználható gázok alkalmazása irreálisan megemelné a költségeket – magyarán semmi értelme nem lenne a műveletnek. A földgáz levegővel alkotott elegye pedig veszélyesen megnövelné a robbanásveszélyt.
A fűtőrérték ugyan valóban eltérhet az ország egyes pontjain (köbméterenként 29-36 megajoule, 15 Celsius-fok mellett), ami a hazai és az orosz gáz eltérő minőségéből adódik, de a különbség csekély, és a számlán is szerepel. A mínőséget egyébként szigorúan szabályozza a hatályos gáztörvény végrehajtási melléklete, az FGSZ Földgázszállító Zrt. pedig folyamatosan, az ország számos pontján méri a fűtőértéket, az adatokról pedig tájékoztatja a szolgáltatókat, akik ezek alapján állítják ki a lakossági számlákat is.
Érdekesség, hogy míg például az energiaszolgáltatók számlázási gyakorlatát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is vizsgálta, a földgáz minőségére vonatkozó lakossági panaszokat a Magyar Energia Hivatal kezeli.