Nincsenek egyedül annak az angyalföldi társasháznak a lakói, akiknek gyakorlatilag újra meg kellene vásárolniuk az egyszer már kifizetett lakásukat, mert átverte őket a kivitelező. Az ügyről szóló cikkünk megjelenése óta fél tucat hasonló esetről értesültünk. Makón, Szegeden, Kalocsán, Debrecenben, Győrben, Miskolcon és a főváros 17. kerületében is akadnak olyanok, akiket önhibájukon kívül kilakoltatás fenyeget.

 

„Mi nem adjuk fel, továbbra is küzdünk az otthonainkért ” – írta egy hozzászóló péntek este a Projekthitelből Visszamaradt Jelzálogkárosultak Országos Fórumának Facebook-oldalán. A csoportot egy nappal az után hozták létre, hogy az [origo] beszámolt egy 13. kerületi társasház néhány lakástulajdonosának megpróbáltatásairól – arról, hogy olyan pénzt akar bevasalni rajtuk a házuk felépülését finanszírozó bank, amellyel a beruházó rövidítette meg. A történetek legabszurdabb vonása, hogy rendre azok vannak a legnagyobb bajban, akik kevés kölcsönt vettek fel a vásárláshoz.

Az alaphelyzet mindenütt ugyanaz: az építtető kijátszotta a hitelező bankot azzal, hogy a vevőkkel nem a projektszámlára fizettette, majd eltette a vételárat vagy annak egy részét. A cég később nem törlesztette a hitelét, fizetésképtelenné vált, így a pénzintézetnek az érintett lakásokon keretbiztosítéki jelzálogjoga maradt, és azt érvényesíteni is akarja – tekintet nélkül arra, hogy a lakásuk elvételével fenyegetett vásárlók nem hibáztak.

Tűrniük kell

A tulajdonosok vétlensége nem hatotta meg például azt a bíróságot, amely a Raiffeisen Bank és egy szegedi, valamint egy makói társasház lakóinak perében döntött tavaly december 28-án. Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy mivel a jelzálog bejegyzése jogszerű volt, a tulajdonosoknak „tűrniük kell”, hogy a bank kielégítse a követelését – függetlenül attól, hogy a károsultak feljelentést tettek, és a perben igyekeztek a bank eljárásának több, szerintük szabálytalan pontjára felhívni a figyelmet.

„A Raiffeisen Bank nemcsak nem ellenőrizte tartalmilag a lakásvásárlási szerződéseket, de jóváhagyta, hogy az előírt minimumár felénél is olcsóbban értékesítsen a beruházó. Így a kihelyezett banki hitelek érthetően nem térülhettek meg. Ráadásul volt, amikor a projektszámlára beérkező több millió forintot nem vételárként vette figyelembe, hanem a késedelmi kamat törlesztéseként számolta el. Pedig korábban írásban nyilatkozott arról, hogy ha bejön a pénz, azt a tehermentesítésre használja föl” – magyarázta az [origo]-nak az egyik makói érintett, Miklán András.

Felháborítónak tartja, hogy az ítélet azt is szentesíti, ami szerinte a bank jogalap nélküli gazdagodása: a Raiffeisen az eredeti áránál 60 százalékkal többet érő ingatlant venne el, mivel a szerkezetkészen megvásárolt lakásokat maguk a lakók fejezték be több millió forintért. „Sajnos a Raiffeisen eddig nem követte más bankok példáját, egyezkedés helyett embereket tenne az utcára” – mondta Miklán András. Kérdéseinkkel megkerestük a Raiffeisent, a sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy a bank „törekszik a helyzet rendezésére, de a folyamatban lévő jogi eljárás miatt egyelőre részletes információkat nem tudunk adni”.

„Csak utólag vált világossá számunkra, hogy a 13,8 milliós vételárat miért is akarta tőlünk készpénzben a vállalkozó. Végül csak az első részletet adtuk így, aztán kiderült, hogy az utalással fizetett összegek sem a jó helyre mentek” – számolt be az említett Facebook-csoportot is alapító Nagy Kata a budapesti 17. kerület egy 6 lakásos társasházának ügyéről. A vállalkozó bíróság előtt áll ugyan, de vagyona nincs, így elítélése esetén sem remélhető a kár megtérítése – tette hozzá.

„A legnagyobb gond, hogy az ellenjegyző ügyvéd az eredeti szerződést el sem juttatta a földhivatalhoz, így a tulajdonjogom sem lett bejegyezve. Egyébként a projekthitel furcsasága, hogy a [finanszírozó Szőreg és Vidéke] Takarékszövetkezet jelzálogjogát előbb jegyezték be, mint a nekem lakáshitelt nyújtó Erstéét, pedig a tulajdoni lap szerint egy héttel később érkezett a kérelme. A takarékszövetkezet arra hivatkozik, hogy nem is tudott az érintett lakások értékesítéséről” – mondta Nagy Kata. Hétfőn feltettük kérdéseinket a takaréknak, választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

 

A probléma a korábban már az országos sajtóban is figyelmet kapott debreceni Füredi kapu lakóparkban is felütötte a fejét. A Firebird Zrt. részben az állami tulajdonú MFB Fejlesztési Tőkealap finanszírozásával 586 lakást tervezett itt építeni, de csak az első ütem 139 lakását fejezte be rendben. A többinek vagy nincs használatbavételi engedélye, vagy el sem készült. A projekthitel nagy részét nyújtó Erstétől 30-35 ember kapott eddig értesítést arról, hogy a bankhoz nem jutott el a kifizetett vételár egy része. Az Erste a levelek tanúsága szerint 60-70 százalékot hajlandó engedni a jussából, továbbá vállalta, hogy a befejezetlen lakásokat felépítteti.

Az MFB Fejlesztési Tőkealap 2011 júliusában feljelentést tett, mert a gyanú szerint a hitelekből több százmillió forintot eltüntetett a Firebird Zrt. Elnök-vezérigazgatóját tavaly júliusban sikkasztás, hűtlen kezelés és csalás bűntettének gyanújával hallgatták ki, és előzetes letartóztatásba helyezték. A Firebird Zrt. már 2009-ben rajta volt a 100 millió forintnál több adóval tartozó adózók listáján.

Az Erste érdeklődésünkre csak annyit erősített meg, hogy „tárgyalásban áll az érintett tulajdonosokkal, melynek keretében mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakossági és a vállalati ügyfelek kezelése a bank és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével történjen”. Üzleti és banktitokra hivatkozva részletes tájékoztatást nem adott.

Beruházó: Firebird Zrt. (felszámolás alatt)
Finanszírozó: Erste Bank
Keretbiztosítéki jelzálog értéke: vélhetően több száz millió forint
Károsultak száma: legalább 30

„A 2009-ben aláírt szerződésünkben nem szerepelt, hogy a Szigetvári Takarékszövetkezet számlájára kellene fizetnünk, így mivel kölcsönt nem vettünk fel, a teljes, 13 milliós összeggel azt csinált a beruházó, amit akart. Próbáltunk peren kívül egyezkedni, de a takarék a teljes vételárat követeli, kamatokkal együtt, és már meg is nyerte a pert. Mi is bepereltük a céget, de hiába, rég bedöntötték” – mesélte egy 10 lakásos kalocsai társasház esetét az egyik, neve elhallgatását kérő tulajdonosa. A társaság tulajdonosa az Opten cégadatbázis szerint 5 cégben tűnik fel, ebből 4 felszámolás alatt áll. A takarékszövetkezet illetékes vezetője az [origo]-nak azt írta, hogy „az üggyel összefüggésben jelenleg büntető és polgári peres eljárás van folyamatban, melynek jogerős befejezéséig a takarékszövetkezetnek nem áll módjában a kérdésekre érdemi választ adni, illetve az ügyben nyilatkozatot tenni”.

Beruházó: Alap Invest Kft. (felszámolás alatt)
Cégtulajdonos: Kovács József
Finanszírozó: Szigetvári Takarékszövetkezet
Keretbiztosítéki jelzálog értéke: 127 millió forint
Károsultak száma: 8

Ránézésre jobb helyzetben van az a miskolci ház, ahol a 20 lakás több mint felét nem sikerült még értékesítenie az építtetőnek, így legalább van vagyona. Itt csak azok a pénzek hiányoznak, amelyeket készpénzben kért az eladó. Ez kinél 4, kinél 10 millió – mondta az egyik érintett, Tóth Andrea. Egy éve tettek rendőrségi feljelentést, a nyomozás folyik. „Szerencsére a bank egyelőre nem követeli a pénzt, vélhetően azért, mert a felszámolási eljárás még nem indult el” – mondta Tóth Andrea. A beruházó cég egyik tulajdonos-ügyvezetője, Malejkó László 2009-ben a megyei Prima Primissima-díjkiosztón az év építési vállalkozója lett. A ház akkor már állt, de a problémák csak tavaly derültek ki.

Beruházó: Mafém Project Kft.
Cégtulajdonos: Malejkó László, Veress Károly
Finanszírozó: Erste Bank
Keretbiztosítéki jelzálog értéke: 250 millió forint
Károsultak száma: 8
Az építtetők nem csak lakóingatlanokra specializálódtak. B. Á. 4 éve vett egy új építésű üzlethelyiséget Győrben 35 millióért, melyről két évvel később kiderült, hogy 20, illetve a legfrissebb ajánlat szerint 12 millióért tehermentesíttetné a bank. Azóta előkerült az eredeti előszerződés két módosított verziója, a hamisított aláírásával – állítja. Ő és a bank is tett feljelentést, az időközben felszámolás alá került cég ügyvezetője ellen.

Beruházó: Kálvária Invest Kft. (felszámolás alatt)
Cégtulajdonos: Horváth Csaba
Finanszírozó: Erste Bank
Keretbiztosítéki jelzálog értéke: 400 millió forint
Károsultak száma: 1
Hogy miért éppen most bukkannak fel egymás után ezek az ügyek, nem tudni. Egy lehetséges magyarázat, hogy a kétezres évek közepén volt egy nagy lakóingatlan-építési hullám, amely közben a banki ellenőrzés még nem volt elég szigorú – és mostanra telt el a hosszadalmas hivatali eljárások végigviteléhez szükséges idő. Aligha lehet megbecsülni, hogy hány hasonló eset lehet még. Valószínűleg nem jellemző, hogy az emberek különösebb ok nélkül ellenőriznék, hogy az új építésűként, évekkel ezelőtt vásárolt lakásukon nincs-e jelzálogjoga egy általuk nem ismert banknak, vagyis idővel akár újabbak is előkerülhetnek.

Ennél is érdekesebb kérdés, hogy vajon felelősek-e az érintett pénzintézetek. Egy korábban lakossági területen vezető pozícióban dolgozó bankszakember egyetértett azzal a felvetésünkkel, hogy ilyesmi csak akkor fordulhat elő, ha „lazán kezelik” az ügyeket. Egy hitelnyújtótól elvárható lenne a projektek szigorú ellenőrzése, bár „nagyban ez azért nem olyan egyszerű” – mondta. Tény, hogy ha a bankok odafigyeltek volna arra, mi történik az általuk finanszírozott projekteknél, az első esetek után rögtön ki lehetett volna szúrni, hogy a beruházók tilosban járnak. Az, hogy a jogi felelősség megállapítató-e, az első olyan perek lezárultakor derül majd ki, amelyeket károsultak indítottak.