Nem telik el úgy fűtési szezon, hogy olvasóink ne panaszkodnának a gáz minőségére. Akad, aki a láng sárgás színéből arra következtet, rosszul ég a gáz. Olvasóink azt is mondták, érzékelhetően csökkent a gáz fűtőértéke. A kávéfőzésnél nehezebben forr fel a víz, mint korábban, a konvektort hasonló hőmérsékletnél elég volt az 5-ösig feltekerni. „A gázóra pedig ugyanúgy pörög, és fizethetjük a rosszabb minőségű gáz többszörösen megemelt árát” – mondják a panaszosok.
Utánajártunk, ki és hogyan méri a gáz fűtőértékét, valóban romlik-e a gáz minősége. Az Algyő „nullponton” találkoztunk a gáz szállításáért és a gázminőség ellenőrzéséért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. munkatársaival. A Szegedről is látható fáklyák közelében elhelyezett épületben mérik a termelésből az országos rendszerbe betáplált földgáz mennyiségét, összetételét, fűtőértékét. – A földgáz legalább 11 összetevőből áll, a 95-97 százaléknyi éghető rész mellett tartalmaz még szén-dioxidot és nitrogént is. Fűtőértékét gázkromatográffal mérjük – magyarázta Balla József. Az FGSZ Zrt. metrológiai vezetője lapunknak megmutatta a gázminőségmérés eszközeit, és reagált a városi legendákra.
Kié a 10 százalék?
20 százalékkal több gázt fogyasztott novemberben, decemberben és januárban egy makói olvasónk lakása, mint egy évvel és két évvel korábban. A tulajdonos hosszú ideje füzetben vezeti, miből mennyit fogyaszt. A család szokásai nem változtak, ahogyan az eszközök sem: két konvektort, egy bojlert és egy tűzhelyet használnak. A feljegyzett különbség 40-60-80 köbméter. Arra nemigen lehet hivatkozni, hogy ez a tél ennyivel keményebb lenne, mint a két korábbi. Olvasónk azt a költői kérdést tette fel, hogy ha a rezsi 10 százalékkal csökkent, de neki 20 százalékkal több gázt kell elégetnie, akkor ki járt jobban: ő vagy a szolgáltató? Megkérdeztük az Országos Meteorológiai Szolgálatot is, mennyire kemény az idei tél. Az elmúlt 3 telet összehasonlítva megtudtuk, 2011-ben volt a leghidegebb, a 2010-es és 2012-es év adatai eddig közel azonosak.
– Naponta 24 órában, az év 365 napján, óránként 15 alkalommal mérjük a gáz minőségét. A 700-1000 milliméteres csövekből folyamatosan vesszük a mintákat, az automata elemzés adatai zárt számítógépes adatátviteli rendszeren jutnak el a siófoki központba – mesélte Balla József. – A fűtőérték a szabvány szerint 28 és 36 megajoule/köbméter között változhat, a gázátadási pontokon viszont mindössze 5 százalékos lehet az eltérés. Az elmúlt 8 évben mindig a határértékek között maradtunk – tudtuk meg.
Lehet-e hígítani a földgázt? – kérdeztük a metrológiai vezetőt, aki igennel válaszolt, majd hozzátette: nem éri meg. – Óránként 100-200 ezer köbméter gáz halad keresztül a rendszeren, egy feltételezett, 10 százalékos hígításhoz óránként 10-20 ezer köbméter anyagra lenne szükség. Ez megfelel Szeged egyharmad napi fogyasztásának – fogalmazott, majd hozzátette, a földgáz levegővel keverve felrobban. A hígításhoz a legolcsóbban hozzáférhető sűrített nitrogén köbmétere 500 forint, háromszorosa a földgázénak. A szakember megjegyezte: az FGSZ-nek nem érdeke a manipulálás, ugyanis bevételük független a szállított anyag minőségétől.
Balla József elárulta, 1994 óta két százalékkal javult az Oroszországból importált földgáz fűtőértéke. – Minden mérés visszakereshető. Azt is meg tudjuk mondani, hogy hónapokkal ezelőtt, adott napon, adott órában mit tartalmazott a gáz, mekkora volt a fűtőértéke – magyarázta a metrológus. Az FGSZ Zrt. munkatársai elmondták, hogy a fűtőérték jelentős növelésétől szétégnének a kazánok, tűzhelyek. http://www.delmagyar.hu/
A szakértők megjegyezték, a földgáz ma Magyarországon politikai tényező. Mivel a gázszámla jelentős része a rezsinek, erős érdeklődés övezi a földgázszolgáltatást. Ahogy fogalmaztak, többen úgy gondolják, hogy „tutira átvernek” bennünket, pedig a fizikát itt sem lehet megcsúfolni. A gázkromatográfot pedig naponta automatikusan kalibrálják. – Évente több mint egymillió hívást fogad a call center, ebből 2012-ben mindössze 27 volt a gázminőséggel kapcsolatos. Áprilistól augusztusig senki sem panaszkodott a fűtőértékre – árulta el Canjavec Tamás. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. földgázelosztási vezetője lapunknak elárulta: télen a megnövekedett fogyasztás miatt magasabbra állítják a gáz nyomását, nyáron alacsonyabb a gáznyomás. – A leghidegebb téli napokon sem mértünk a felhasználók ellátásához szükséges nyomásnál, azaz 25 mbar-nál kisebb értéket, ami ezáltal megfelel a szabványnak – magyarázta a szakember. Megtudtuk: Szegeden télen óránként 36 ezer köbméter gáz fogy.
Mitől sárga a láng? Az elkoszolódott készüléktől, ugyanis a portól, lerakódásoktól nem kap elég levegőt a fúvóka. – A készülék behangolása mindössze 1-2 százalék fogyasztásbeli különbséget okozhat, a kormolódás viszont már 10-20 százalékot is jelenthet – mondta Szikula Szilárd gázkészülék-szerelő. Spórolni pedig úgy lehet a fűtéssel, ha 1 fokkal csökkentjük a lakás hőmérsékletét. Ezzel az egyszerű lépéssel közel 6 százaléknyi energiát spórolunk meg. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. megfigyelése szerint 1 Celsius-foknyi külső hőmérséklet-változás szintén 5-6 százalék elmozdulást jelent a fűtési energia felhasználásában.