„A koleszterin rossz, mert agyvérzést és infarktust okoz, ha tartósan magas”. Ez a tan már évtizedek óta ott van minden orvos és laikus fejében. De vajon tényleg annyira bűnös a koleszterin?
Arról, hogy erre a kérdésre nem a válasz, talán már az Olvasók közül is sokan hallottak. Koleszterin a szervezetben is keletkezeik, és számos létfontos feladata van, pl.:
A sejtmembránok egyik legfőbb alkotója – nélküle a sejtek rugalmatlanná, törékennyé, sérülékennyé válnának.
A hormonok (szteroidok, ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron, DHEA…) termeléséhez is nélkülözhetetlenek.
Az idegrostok burkában szigetelő anyagként működik.
A májban epesavakká alakul, az epével a vékonybélbe jut és segíti a zsírok lebontását.
A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) és hormonok raktározásáért is felelős.
Ezért ha tartósan alacsony szinten van, akkor a felsorolt funkciók is romlanak. Egyes kutatások szerint a koleszterin 3,5 mmol/l alatti szintje hosszabb idő után a daganatos betegségek kialakulásának is kedvez.
Az elmúlt évtizedekben igen nagy nyereséget termelő iparág fejlődött ki a koleszterindogma köré: a gyógyszeriparban a vérzsírcsökkentők, az élelmiszeriparban a „light” termékek, mindenféle diétás ételek, margarinok…
Időközben azonban már a laikusoknak is kiderült, hogy a tudománynak sikerül mindig azt bizonyítani az aktuális vizsgálatokkal, amit éppen bizonyítani akar. A koleszterincsökkentők ma a világon a legnagyobb mennyiségben eladott szerré váltak, így a dogma fenntartása óriási gazdasági érdek. ( folytatjuk)