Meghökkentő új tudományos adatok. Eddig azt olvastuk, hallottuk mindenütt, hogy a koleszterin felelős az érelmeszesedésért, mert belőle keletkeznek a később elmeszesedő felrakodások (plakkok) az érfalon. Az érelmeszesedés pedig a szív-és érrendszeri betegségek fő okozója, tehát ezekért is javarészt a koleszterin a hibás.
Ám egy újabb kutatás – derült égből villámcsapásként érkezve – megdönteni látszik az eddigi tanokat.
A Cedars-Sinai Szívcentrumban megvizsgálták a koleszterincsökkentő sztatinok plakk-képződést gátló hatását, és a szívinfarktus ill. agyvérzés előfordulási gyakoriságát. 6673 ember közül 2410-nak adtak sztatinokat, a maradék nem kapott belőle. A vizsgáltak közül senkinek nem volt a vizsgálat kezdetén koszorúér-betegsége. Azt elemezték a rendszeres kontrollok során, hogy a gyógyszert szedőknél van-e és ha igen, mekkora a plakkok mérete. Az eredmény mindenkit nagyon meglepett: a koleszterincsökkentőt szedők csoportjában jelentősen nagyobb volt a koszorúérszűkület rizikója a kontrollcsoportéhoz képest: a plakkok száma és mérete, a kálciumlerakódás mértéke egyértelműen több/nagyobb volt a gyógyszert szedők körében, mint a nem szedőknél. Pedig az eddigi tézisek szerint a sztatint szedése a plakképzdősét gátolja, és a koszorúér-betegségektől véd…
Kinek, minek higgyünk hát?
Eszerint a vérzsírcsökkentőt szedőknél nem hogy mérséklődik az érszűkület, hanem a szer még fokozza is annak kialakulási esélyét. Vagyis a koleszterin csak egy hibás tézis áldozata lett? Most akkor kinek is higgyünk? Ahogy mondani szokás: egy fecske nem csinál nyarat, és a fenti tanulmányt is sok-sok támadás érte. Ám a rosszhír nem jár egyedül! Mert épp csak nyilvánosságra hozták az előbbi tanulmányt, jött a következő.
Ez a kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a 2-es típusú cukorbetegek érelmeszesedése hogy halad előre – ők is elsősorban a koleszterincsökkentő sztatinok meszesedést gátló hatására fókuszáltak. A tanulmány során 197 cukorbeteg hasi verőereit kontrollálták különböző nagyságú gyógyszeradagolás után. Az eredmény ez esetben is igen meghökkentő volt, ugyanis azt találták, hogy a plakk-képződés annál kifejezettebb volt, minél nagyobb adagban szedte a beteg a vérzsírcsökkentő szert. A szív koszorús ereinél ez a különbség még nagyobb volt, tehát minél kevesebb sztatint szedett a beteg, annál kevesebb felrakódást (plakkot) találtak az érfalon. Az is megdöbbentő volt, hogy abban a vizsgált betegcsoportban, ahol a résztvevők eleinte semmi koleszterincsökkentőt nem használtak, majd elkezdték rendszeresen szedni, egyértelműen megnőtt a hasi erekben és a koszorús erekben a meszesedés.
Olaj a tűzre!
A vizsgálatot végző orvosok végkövetkeztetése így szól: minél gyakrabban és minél nagyobb adagban szed a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő sztatint (vérzsírcsökkentőt), annál jobban megnő az érelmeszesedés üteme és mértéke nála. Mivel a magas vércukorszint eleve fokozza az érelmeszesedési hajlamot, a sztatinok használata ebben a betegcsoportban olaj a tűzre. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a sztatinok 48%-kal fokozzák a cukorbetegség kialakulási esélyét, akkor komolyan el kell gondolkodni, hogy ezen „mellékhatások” mellett szabad-e egyáltalán szedetni?
Segítenek-e egyáltalán a koleszterincsökkentők?
Az biztos, hogy a sztatinok csökkentik a koleszterin – így a „rossz” koleszterin, az LDL – szintjét. Ám ha emellett nem csökken, sőt nő az érfali felrakódás, akkor van-e bárkinek is értelme szednie? Az egyetlen csoport, aki valóban hasznot remélhet tőle, az a familiaris (öröklött) magas koleszterinszinttel küzdők csapata. Náluk a rendkívül magas koleszterinszint a tablettával valóban csökkenthető és az extrém magas szint kiváltotta szövődmény is mérsékelhető. Ám az ilyen betegek száma jóval alacsonyabb annál, ahányan ma a sztatinokat szedik. Vagyis az érbetegség megelőzésében, a szív-és érrendszeri elhalálozás csökkentésében a teljes népességet tekintve nem várható a koleszterincsökkentőktől csoda.
Q10-vitamint a vérzsír-csökkentők mellé!
Az utóbbi években elég sok írás jelent már meg arról, hogy a vérzsír-csökkentők kellemetlen mellékhatásainak többsége annak köszönhető, hogy radikálisan lecsökkentik a Q10-vitaminszintet is. Emiatt sérülhet a máj, az izmok, a szív és az agyműködés is, hiszen főleg itt van nagyobb adagban szükség Q10-re. Egészséges embernek napi 50-100 mg Q10 is elegendő, bár a kor előrehaladtával ennél nagyobb adag válik szükségessé, mivel a szervezet saját Q10-termelő képessége folyamatosan csökken. 65-70 éves korban legalább napi 200 mg bevételére van már szükségünk. Ha valaki tehát vérzsírcsökkentőket kénytelen szedni, akkor okvetlen vegyen be hozzá legalább napi 150-200 mg Q10-et is.
Természetes alternatívák koleszterincsökkentésre
Első és legfontosabb redukálási lehetőség az étkezés. A zsírszegény és friss rostdús ételekből álló étrenden túl ügyelni kell a fehérlisztes és magas fruktóztartalmú élelmiszerek fogyasztására is. Az omega-3 zsírsavak, a spirulina vagy a halolaj ill. a krillrák-olaj tartalmú szerek is segíthetnek csökkenteni a diéta mellett a vérzsírszintet. A gombák egyes válfajai (Shiitake, Maitke, Reishi…) is redukálják a koleszterintszintet – anélkül, hogy a sztatinok mellékhatását váltanák ki. A rendszeres testmozgás is mellékhatásmentes vérzsírcsökkentő. Ezzel szemben a dohányzás és az alkoholfogyasztás kedvezőtlenül hatnak az érelmeszesedésre. Aki pedig ezeknél is hatékonyabb és gyorsabb módon szeretné vérzsírértékeit csökkenteni, annak javaslom, hogy orvosi felügyelet mellett végezzen léböjtöt. Ennél hatékonyabban semmi sem képes csökkenteni a felhalmozott zsírraktárakat és az érfali felrakódásokat sem. Rendszeres rövidebb-hosszabb böjttel gyógyszer nélkül is jól karban tartható a vérzsírok szintje, a vércukor és a vérnyomás is.
Dr. Balaicza Erika
Belgyógyász-természetgyógyász főorvos
www.balaicza.hu