Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke egy konferencián elmondta, hogy 2002-2006 között erőltetett gazdasági növekedés volt, ez hozta az igazi eladósodási folyamatot. A fékeket ezek után be kellett húzni, azóta viszont nem találunk magunkra. Ma azt látjuk, hogy a fenntartható növekedési pályánk 0 százalék körül van. Mellár szerint a következő 2-3 esztendőben sem lesz növekedés. Ha ilyen helyzetben indul el egy növekedésélénkítő politika, akkor az megint nem fenntartható pályát hoz létre, csak az egyensúly felrúgásával lehetne ilyet létrehozni. Ha viszont az egyensúlyt fenn akarjuk tartani, akkor annak ismételten növekedési áldozatai vannak. De miért is van ez?- tette fel a kérdést a KSH volt elnöke. Szerinte a magyar gazdaság szerkezete önmagában ilyen, a nagy rendszerek átalakítására lenne szükség, a termelési szektorban is a magas hozzáadott értéket előállító szegmensekre kellene koncentrálni.
A külföldi tulajdonú vállalkozásokkal Mellár véleménye szerint egyezséget kellene kötni: ők fix adót fizetnek, cserébe technológiai transzfert kapnánk. A nagy ellátórendszerek reformjára kerekasztalokat kellene létrehozni, ahol a bal- és jobboldal között konszenzust lehetne teremteni. A KSH volt elnöke a járásokból kistérségi fejlesztési központot hozna létre, 5-10 milliárdos egyenkénti forrással, és helyben lehetne a fejlesztéseket megvalósítani. Ezenkívül olyan megújuló energiaprogramokat indítana Mellár, amiből helyi erőművek épülnének, passzívházakat lehetne építeni, ez járulhatna hozzá a foglalkoztatás és a gazdaság bővítéséhez.