A választások előtt egy évvel tesztelt a Jobbik, és a kormány elemzte a hatásokat. A Miskolci lakosok érzékenyek mindenféle cigánytémára, talán nagyobb a rálátásuk is, mint az Óbudán, Büdaörsön, vagy akár Üröm településeken élőknek. A „sötét” borsod már megint mit akar? – kérdezhette, a belügyminisztériumban, vagy a nemzetbiztonsági hivatalban az illetékes elvtárs? Mit húztak ki a kalapból ezek a jobbikosok? Cigánysátras témát. Gyakorlatilag 2013-ban bármi lehetett volna, amiben benne van a „cigány” szó. De nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy elhiggyük, nem ez volt az utolsó ilyen téma a választásokig.
A népszavazási aláírásgyűjtés megkezdese után egy héttel Miskolc újra a média látóterébe került (kereskedelmi tévék ezzel a hírrel már fogalkoztak). A kanadai kormány megbízásából a követségük óriásplakátokon hirdeti Miskolcon, hogy ne menjenek a „miskolci cigány nemzetiségűek” politikai menedékjogot kérni Kanadába, mert már megismerte az odautazók nagy részét az ország, és ezért nagyon hamar visszazsuppol onnan mindenkit. Hoppá. Kling-Kling. Ennek a hírnek az üzenetével nagyon nem foglalkoznak az E-L-E-M-Z-Ő-K.
Na ez olaj volt a tűzre „kisvárosomban”. Ingyen reklám az aláírásgyűjtőknek. Jönnek vissza a „kanadások” – terjed a városi pletyka. Két dolgot tehetett a kormány (városvezetés), vagy hagyja, hogy az ellenzék határozza meg a közbeszédet, vagy cselekszik. A másodikat választotta (a városvezetésnek megengedték ott pesten). Hosszú idők óta ilyen széles társadalmi rétegeket érintő kérdésben az első komoly és jó döntés volt (politikai értelemben), amelyet még időben meghoztak. De ehhez kellett a kummulált hatás. Köszönik is a kanadai kormány támogatását a jobbikosok.
Szóval ébresztő ott a belügy-, az igazságügyi minisztériumban, ha borsodot átengedik az ellenzéknek, és veszni hagyják a megszerzett pozíciókat, akkor csináljanak mindent ugyanúgy, mint a korábbi években.
De ha még meg szeretnék menteni a pozícióikat, talán érdemes lenne több kommunikációt fordítani arra, hogy ha valaki életellenes cselekményt követ el, milyen bűntetést is kap. Azaz ne csak addig terjedjen a hír, hogy ez és ez történt, hanem azzal is foglalkozzanak, hogy milyen szigorú büntetést kaptak a bűnösök (ha egyáltalán elítélik). Mert annak lesz üzenet értéke. Azokhoz, akik elkövetik ezeket a cselekményeket, csak az jut el, hogy a legrosszabb (!), ami történhet velük az, hogy elkapják, és talán egynéhány évre maximum „leültetik”, de ott is haverok között lesznek. Nos, ha ez az üzenet, ettől ki az, aki megijed. A magyarok igen, azok megijednek! De nem az elkövetők.
Továbbá, ki ne emlékezne a Marian Cozma ellen elkövetett bűncselekmény „feltételezett” tetteseinek perére másodfokon? Szóval választások előtt egy kicsit a bírósági gyakorlatot és kommunikációt javítani kellene! Sok ítéletet vár a nép. Ahogy a régi Rómában, a gladiátorküzdelmek végén a közönség döntött. A nép döntött ebben az országban is. Ha népszerűséget akartok tudjátok mit kell tenni.