Miközben sok ország gondolkozik az erőművek következő generációjának kiválasztásán, egyre csábítóbbá válnak a szélturbinák. A jobb kialakításoknak köszönhetően a szélfarmok létesítése ma már elvileg olcsóbb lehet, mint az új szén- vagy gáztüzelésű erőművek építése.
Történelmi mérföldkőhöz ért tehát Ausztrália energiaipara, ugyanis a legutóbbi jelentések szerint a szélenergiából nyert áram ára (helyenként legalábbis) alacsonyabbra zuhant, mint a fosszilis forrásokból származó áramé. A legújabb partvidéki szélerőmű megawattóránként 80 ausztrál dolláros áron termeli az elektromos energiát, szemben az új széntüzelésű erőművek 143 dolláros, illetve az új földgázerőművek 116 dolláros költségeivel, ez utóbbiak árát ugyanis a szén-dioxid kibocsátásáért kirótt karbonadó is terheli. (A hetvenes-nyolcvanas években épített széntüzelésű erőművek által termelt áram ugyanakkor egyelőre még mindig olcsóbb a szélenergiánál, mondják a szakértők.)
A szélenergia kiaknázásának költsége 2011 óta 10 százalékkal, a napenergiáé pedig 29 százalékkal csökkent, a fosszilis erőművek esetében eközben pedig bevezetésre került a karbonadó, és a földgáz ára is emelkedésnek indult. Az adó 2012-es bevezetésére azért kerített sort a kormány, hogy az országra kirótt nemzetközi klímavédelmi kötelezettségeket teljesíteni tudják. Ennek értelmében a 300 legszennyezőbb vállalatot az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok után tonnánként 23 ausztrál dolláros adó megfizetésére kötelezték.
A Bloomberg New Energy Finance vezérigazgatója, Michael Liebreich elmondta, hogy az új energiák szempontjából nagyon jó jelnek tekinthető, hogy egy fosszilis forrásokban olyan gazdag országban, mint Ausztráliában, elérkezett az az idő, hogy szélenergiából olcsóbban lehet áramot előállítani, mint szénből vagy földgázból.
Ausztrália célja 2020-ra annak elérése, hogy áramellátásának 20 százaléka szélenergiából fedeződjön, ennek megvalósításához azonban további komoly befektetésekre lesz szükség. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel az előrejelzések szerint a földgáz ára 2030-ra a mai triplájára fog emelkedni, mondják az elemzők. A víz- és szélerőművek 2011-ben Ausztrália áramtermelésének 9,6 százalékát fedezték, azóta pedig több újabb megújuló energiaforrásból táplálkozó erőmű is épült, és ebben a hónapban elvileg teljesen elkészül a Macarthur Wind Farm is. A 420 megawattos, 220 ezer otthon energiellátásához elegendő áramot megtermelő erőmű a déli félteke legnagyobb szélerőműve lesz.
A szél a legújabb versenyképességre törekvő megújuló energiaforrás, bár nehéz lépést tartania a napenergiával, melynek ára 75 százalékot zuhant 2008 és 2011 között. Ezt elsősorban Kínának köszönheti, ahol a gyártók rájöttek, hogyan állíthatnak elő nagy mennyiségben, gyorsan és olcsón nappaneleket. A szél azonban egy egészen más történet. „A szél inkább a technológiáról szól” – magyarázta Guy Turner a Bloomberg szakértője, aki szerint a tervezési vívmányok, többek közt a hosszabb lapátok és a magasabb turbinák növelték meg a hatékonyságot.
A szélfarmok kialakításában is történtek jelentős előrelépések. A szél turbulenssé válik a turbinák szélárnyékában, ami ront a hatékonyságon, ezért a cégek folyadék dinamikai modellezéssel rendezik el turbináikat, taglalta Turner. Egy nem rég napvilágot látott elemzés szerint lépcsőzetes elosztásban magasabb szélsebesség és kisebb turbulencia érhető el az egyenes sorokhoz viszonyítva.
A szél- és a szénerőművek telepítésének költsége országonként változik. Kínában még mindig viszonylag olcsó egy széntüzelésű erőmű megépítése, Brazíliában azonban már évek óta gazdaságosabb az új szélfarmok telepítése az új széntüzelésű erőművekhez viszonyítva. A Brüsszelben székelő Globális Szélenergia Tanács adatai szerint, az elmúlt évben világszerte 19 százalékkal nőtt a szélenergia kapacitás. Turner szerint a szélre biztonságos hosszú távú befektetésként tekintenek. „A befektetők tartanak az új szénerőművek építésétől” – mondta.
Miközben a kormányok egy jelentős része egyre inkább a megújuló források felé fordul, a fosszilis üzemanyagok jövője egyre bizonytalanabbá válik, mivel a fejlett országok igyekeznek csökkenteni az üvegházgáz kibocsátásukat. A meglévő széntüzelésű erőművek üzemeltetése továbbra is olcsó, mivel maga a szén is olcsó, az új erőművek létrehozása azonban már kockázatos lépésnek számít. „Ha egy új generációs erőműről beszélünk, a szél már olcsóbbra jön ki” – mondta Turner.