Kicsi a magyar világ, Olaszliszkán  Dancs Mihály féltestvére a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A két testvér együtt szokta fellármázni az álomszuszék sajtót, médiát, amikor a faluban kigyullad valamelyik elhagyatott házban a csíkos kanapé. Azóta van ez, hogy a korábban jó boráról ismert faluban cigányok tíz-egynéhányan kivégeztek egy többségi etnikumhoz tartozó embert… Kedvenc kisebbségi politikusom a Roma Polgárjogi Mozgalom egyik jelese, Dancs Mihály. Legalább akkora formátum, mint Móricz Turi Danija, csak kevésbé tragikus alkat, és még nem mentette regénybe senki. Egész bensője lobog etnikuma javáért, és ez a lobogás időnként szinte külsővé válik. Szeret helyszíneken teremni, ott a helybéli cigányoktól tájékozódni, egyik lábáról a másikra állva nyilatkozni az általa kihívott kereskedelmi televízióknak. Különösen a szélsőjobboldali rasszizmust illetően van képben. Könnyű neki, mert azt lát szűkebb hazája minden bokrában, ha már fák helyett arrafelé csak köldökmagasságban elvágott fatönkök akadnak. (Régen cigánytönköknek mondták ezeket a Sajó és a Hernád környékén, ma romatönköknek nevezhetnénk.) Jótékony izgágasága mellett hűvös tárgyilagossággal kerüli az őt kerülgető börtönt. Már kétszer sikerült elhalasztatnia másodfokú tárgyalását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon. Merthogy első fokon Dancs három és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott. Dancs Mihály megíratlan regényében biztosan szerepelne, hogy olaszliszkai szocpollakások építésével függ össze az a folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás, melyet a Miskolci Városi Bíróság nem jogerősen a fenti büntetéskiszabással honorált. Kicsi a magyar világ, Olaszliszkán Dancs Mihály féltestvére a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A két testvér együtt szokta fellármázni az álomszuszék sajtót, médiát, amikor a faluban kigyullad valamelyik elhagyatott házban a csíkos kanapé. Azóta van ez, hogy a korábban jó boráról ismert faluban cigányok tíz-egynéhányan kivégeztek egy többségi etnikumhoz tartozó átutazó embert, egybehangzó tanúvallomások szerint „Öld a magyart!” felkiáltásra. A vádlottak némelyike a helyi cigány önkormányzatnak a Roma Polgárjogi Mozgalomhoz tartozó tagja volt. Ha már Olaszliszka és Dancs Mihály, akkor bele kell rángatnom a történetbe a Lungo Drom Borsod megyei elnökét, Farkas Félixet is. Egyedül ez a kisebbségi politikus volt az, aki az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselőjeként gondnak érezte, hogy az OCÖ elnökhelyettese – persze Dancs Mihály – első fokon elítéltté vált (nem ’56-ban, hanem tavaly). Mivel a hungaricumként is felfogható Dancsnak esze ágában sem volt lemondania posztjáról, Farkas Félix mondott le a saját elnökhelyettesi rangjáról, kifejezve, nem vállalja vele a közösséget. Nos, Dancs Mihály Farkas Félix cselekedetére azzal vágott vissza ugyanazon a közgyűlésen, hogy képviselőtársa miként merészelhetett felszólalni Olaszliszkán a tanárgyilkosság második évfordulóján. Félix abban adta meg a választ, hogy őt Szögi Lajos özvegye kérte fel beszédre, aminek ő eleget is tett a cigány–magyar megbékélés jegyében. Különben nem tudom, miért érezte úgy kedvenc roma politikusom, hogy reagálni kell, amiért valaki elsőfokú elítélését feszegette. Talán utólag megnyugtatja, hogy kiderült: a Kulcsár-perben elítélt Kodela László egykori államtitkár sem mozdul a közlönykiadó éléről… Hogy Dancs Mihály miért keveredett azokban az időkben olaszliszkai szocpollakásokat illető csalásokba? Talán az időtényező… Akkoriban kevesebbet kellett foglalkozni a cigányság elleni rasszista támadások veszélyével. Tény, hogy börtönnel fenyegetett korábbi tevékenysége építési vállalkozói minőségével függ össze. A minőség a szó szoros értelmét igényli az ő esetében. De ennek belátásához képzeletben Sátoraljaújhelyre kell átruccannunk. Nemrég ott tüntetett Horváth Aladár és Dancs Mihály közös polgárjogi szervezete, elítélve, hogy a város önkormányzata egy hónapra állami gondozásba merészelt venni cigány gyerekeket. A jegyző és a gyámhatóság erről azért döntött, mert az egyébként is nagyon gondozatlan roma gyerekek viharkárok miatt lakhatatlanná vált házakban éltek az idő tájt. És vajon ki építtette az egyik ilyen lakhatatlanná vált házat? Egészen véletlenül maga Dancs Mihály. Afféle tipikus díszletház ez, melyhez hasonlók „olykor” szocpolcsalásokkal is összefüggnek. A házikó nagyobbik részére sosem kapott a tulajdonos lakhatási engedélyt. Persze megrongálódásának a vihar volt az oka… Hősünknek mindig jókor, jó időben kerül előtérbe víziógyártó munkássága. Történt legutóbb – amint arról egy cigány honlap beszámolt –, hogy Sajóhídvégen a helybéli roma járőrözők „szombaton kevéssel éjfél előtt észlelték az idegenek mozgását a település szélén, ugyanis autók és motorok fényeit látták a szántóföld felőli részről, és hangokat hallottak. A férfiakból és fiaikból álló csoport azonnal értesítette a rendőrséget, és mivel a támadásra készülők is felfigyeltek a romák éberségére, elmenekültek a temető felőli útról. A kiérkező rendőrök is észlelték a fényeket, vagyis az idegenek jelenlétét, de mire végigkutatták a környéket, már nem találtak senkit. Néhány órával később újból megjelentek az idegenek” – hogy aztán újra menekülőre fogják… De ez még nem a vége, mert amint a tudósító írja: „Vasárnap reggel a településen megjelent Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod megyei elnöke, aki a RomNetnek azt mondta, a helybéliek fekete ruhás, bakancsos emberekről beszéltek neki, ők lehettek a hívatlan látogatók. A helybéliek biztosak abban, hogy rájuk akartak támadni.” Ezer szerencse, hogy egyéb aztán már tényleg nem történt. A legkomolyabban mondom, hogy történhetett volna, hiszen három faluval lejjebb fekszik Nagycsécs, ahol rettenetes kettős gyilkosság esett meg anélkül, hogy rasszizmusra utaló jelet talált volna a rendőrség. A fejbe lőtt cigány áldozatokat és a még ismeretlen elkövetőket Draskovics rendészeti miniszter szerint is alighanem uzsorakölcsön ügylete fűzte össze egymással. Mint láttuk, Dancs Mihály víziói a rasszizmusról inkább költőiek, mint földhözragadtak. Mennyivel kevésbé poétikus ember Teleki László, a volt romaügyi államtitkár, egyébként az MSZP parlamenti frakciójának gyöngyszeme, valamint Nyakó István kimagyarázási funckionárius rémálma. És majd elfeledtem: Gyurcsány Ferenc főtanácsadója a romapolitikában. Teleki inkább a remény embere. Ő mindössze csak szurkol annak, hogy a nagycsécsi és a pécsi kivégzések mögött rasszista indíték álljon. Hiszen ez volna a kedvezőbb a rasszizmusra hajló társadalom késő, egyre késő katarzisa szempontjából, nem pedig az, hogy cigány a cigánnyal számolt le. Teleki hihetetlen erős a minden alap nélküli reménykedésben, hiszen a pécsi gyilkosság egyik áldozata uzsorakölcsönnel foglalkozott. Innen vigasztalom Teleki Lászlót, a mi többségi katarzisunk építése szempontjából az sem kutya, ha megértjük, hogy egy áldozat mindenekelőtt ember, csak azután roma, s csak századrangon maffiás személy… Mellesleg én is a többségi társadalom majdani – reménybeli – katarzisáért szeretnék tenni. Ezért előállok egy holnapi vagy holnaputáni hírrel. Eszerint Teleki László és – bizonyos foglalkoztatási közpénzek eltűnése miatt vádlottá előlépő – Kolompár Orbán országos cigány önkormányzati vezető Dancs Mihály elnökhelyettes kezdeményezésére közös közleményben kéri fel a romák elleni roma leszámolókat. Tudniillik arra, hogy jövőben tervezett akcióik során – a cigányság integrációja érdekében – hagyjanak már hátra rasszista indítékra utaló jeleket. Mai világunkban miből áll az? Addig is Kállai Ernő roma kisebbségi ombudsmanhoz hasonlóan fenntartom Dancs Mihállyal szemben az ártatlanság vélelmét, épp annyira, mint ő – ők – a „rasszistagyanús” esetekben. mno.hu