Szabó István befektetési tanácsadó úgy véli a régi kohászat hiú ábránd, de megerősítette, hogy a gépkocsi-összeszerelő, a lemezgyártósor és az öntöde megkezdi majd működését, az alapanyagot az oroszok adják. Cseh László, a DIGÉP melegalakítósa fájdalmát fejezte ki, hogy miért nem gyárthatják a príma diósgyőri sínt, amelyen még plusz 50 fokos melegben is robognak a motorvonatok avagy a Transzszibériai Expressz mínusz 40 fokon. 1980-ban világszínvonalon kovácsoltak ferencjózsefi csúcstechnológiával. Nyitray Dániel, az LKM főmetallurgusa azt javasolta, hogy egy bizottság, szervezet fogja össze a munkát, mert az egész gyár egy nagy bazárrá vált, és jó lenne megmenteni az alapvertikumot. Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet, a Földes igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy uniós pályázattal 30 interjút készítettek a diákok olyan jeles kohászati szakemberekkel, mint Dutkó Lajos, Varga Sándor és Palásthy Béla. Gulya István, a Kohászati Múzeum igazgatója sürgette a rozsdaövezet eltüntetését az érintettek összefogásával. A két gyár megszűnésével Diósgyőr kiürült, nem megfelelő a szolgáltatás, Újgyőrtől a Papírgyárig nincs például könyvesbolt. Molnár Attila bányász szakember azt tudakolta: a tulajdonosok hogy képzelik el a jövőt. Kiss András Zsolt tanár sérelmezte az LKM körülményes megközelíthetőségét a kevés bejárat miatt. Szerinte 20 éve rossz Miskolc érdekérvényesítő képessége, e feladat eleve túlnő a városon, kormánybiztosra lenne szükség. A drótgyári Horváth József szorgalmazta a LKM-acél levédését és csodálkozott azon, hogy politikus nincs jelen a diskurzuson. boon.hu