Az állam a Vodafone magyarországi üzletének megvételén dolgozik – értesült az origo. Az ötlet már jó ideje napirenden van, de most, hogy az állami mobilcég elbukni látszik, megnőtt az esélye, hogy nyélbe ütik az üzletet. A cég call-centere Miskolcon van.
Egy, a Vodafone-nál dolgozó középvezető szerint a cégen belül már kész tényként kezelik, hogy egyeztetések folynak egy lehetséges üzletről. A vállalatnak beszállító egyik mobilcég vezetője is tud az állam vételi szándékáról, és ezt a Vodafone napi ügyeire rálátó külső tanácsadó sem cáfolta. Információk szerint a Vodafone értékének meghatározását a négy nagy nemzetközi tanácsadó cég egyike végzi.
Cáfol a Vodafone
Hírlapi kacsának minősítette Suba János, a Vodafone Magyarország kommunikációs igazgatója az MTI-nek azt a hírt, miszerint a magyar állam tárgyal a cég megvételéről. Suba János hangsúlyozta: a hírnek nincs semmilyen valóságtartalma.
Az ügy hátteréről
Az üzlet még nem kötetett meg, de több az ügyet jól ismerő személy is megerősítette, hogy a megállapodás a küszöbön lehet. A kormány érdeklődése a Vodafone iránt komoly lehet, mivel régóta szeretnének belépni a mobilpiacra, és ennek érdekében több milliárd forintot öltek bele egy hazai mobilcég megvalósításába, ez idáig sikertelenül. Az állami céggel kapcsolatban csak negatív hírek kerültek nyilvánosságra az elmúlt hetekben. A Vodafone berkein belül már tényként kezelik, hogy egyeztetések folynak a háttérben az állam és a cég között. Ezt erősíti az a tényi is, hogy a Vodafone csoport vezérigazgatója, Vittorio Colao a hetekben Magyarországon járt, és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is, igaz a tárgyalással kapcsolatos konkrétum nem szivárgott ki. A telekommunikációs vállalat egyik beszállítója is arról beszélt, hogy tud a vételi szándékról, és ezt a Vodafone napi ügyeire rálátó külső tanácsadó sem cáfolta.
A brit gyökerű globális vállalat első embere mindenesetre nem sűrűn jár nálunk, a csoporton belül a hazai leányvállalat szerepe a piac mérete miatt mindig is marginális volt, az utóbbi időben pedig a súlya még tovább csökkent. A vezérigazgatók fehér hollónak számítanak Budapesten, jellemzően általában 2-3 évente néznek be a leányvállalathoz. Téma a miniszterelnök és a Vodafone-vezér között lehetett persze bőven más is, az állam mellett például a Vodafone maga is megszenvedi a negyedik mobilszolgáltató várható bukását. A megsemmisített tenderen a cég is nyert egy frekvenciablokkot, amelyet elkezdett aktívan használni, és ha erről le kell mondania, az nagyon kedvezőtlenül érintheti.
Az, hogy az Orbán-kormány szeretne a mobilpiacon egy állami céget tudni, nem új. Emlékezetes, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. által alapított konzorcium tavaly jogosultságot szerzett a negyedik szereplő megjelenését biztosító frekvencia használatára. Az MPVI Zrt. néven bejegyzett társaság mégsem kezdhette el hálózatának építését, mert a frekvenciatendert a bíróság különböző szabálytalanságok miatt utólag megsemmisítette. A végső szót a perben a Kúria február 26-án, kedden mondja ki, és ez fordulópontot hozhat a történetben. A várakozások szerint ugyanis marad az MPVI terveit elkaszáló ítélet, ez pedig megerősítheti a kormány Vodafone-nal kapcsolatos terveit.
Tényleg érdekelt a Vodafone az eladásban?
A cég magyarországi helyzete nem vetít előre változást abban a tekintetben, hogy javuljon a piaci pozíciója. A vállalat vezetésének régóta fáj, hogy hazánkban a mobilpiacon nem tud vezető szerepet betölteni a társaság, és csak a harmadik helyet foglalja el. A prognózisok sem vetítenek előre változást ebben a tekintetben, a Telenor stabilan őrizheti második helyét, míg a T-Mobile a maga 45,6 százalékos részesedésével valósággal fényévnyi távolságban van a Vodafonehoz képest. Az eladás mellett lehet érv az, hogy a Vodafone egy olyan program mellett kötelezte el magát, melynek keretében világszerte értékesítené azokat az eszközeit, melyekben nem gyakorol meghatározó befolyást. Mindez a cég portfóliójának modernizálását, valamint a részvényesek irányába történő kifizetések növelését célozza. Ezzel szorosan egybevághat egy olyan üzlet értékesítése, amivel kapcsolatban nem számítanak arra, hogy vezető szerepet töltsön be az adott ország piacán.
Miért lenne fontos a Vodafone megszerzése?
Az Index.hu kormányzati, illetve az állami mobilcéggel szerződéses kapcsolatban álló forrásoktól úgy tudja, hogy az MPVI tavalyi kiadásai elérték a másfél milliárd forintot, ehhez jön még hozzá az a bruttó 12,7 milliárd forint, amennyiért megvásárolták a frekvenciát, viszont a bíróság döntése után ugyanis a pénzt vissza kell fizetnie a médihatóságnak a mobilcég részére. A társaságnak 64 alkalmazottja volt, az átlagbér az Index.hu információi alapján nagyjából bruttó 750 ezer forintot tett ki.
A kiadásokat abból a 2,7 milliárd forintból fedezték, amelyet az MPVI visszaigényelt a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az állami mobilszolgáltató tulajdonosai bruttó 12,7 milliárdot fizettek még januárban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvenciáért, ebből 2,7 milliárd forintot tett ki az áfa. Az MPVI ezt igényelte vissza, amit azért tudott megtenni, mert több áfa-fizetés terhelte a kiadásait, mint amennyi áfát beszedett a bevételeivel. A Fővárosi Törvényszék szeptember közepén jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az NMHH januári frekvenciatenderének végeredményét. Ez azt jelentette, hogy az állami cégek konzorciumából létrejött negyedik mobilszolgáltató, az MPVI Zrt. nem kezdhette meg a szolgáltatását.
A bírósági per a piacon jelenlévő mobilszolgáltatók kezdeményezésére indult. A meghozott ítéletben a fő kifogás az volt, hogy tavaly néhány hónapon belül két egymásnak ellentmondó rendelet is született a mobilpiacon történő állami szerepvállalásról. Tavaly július 4-én Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter olyan rendeletet hozott, amely korlátozta volna az állami részvételt. Eszerint a mobilfrekvenciára kiírt pályázaton állami cég csak akkor indulhatott volna, ha az árverés első fordulója eredménytelen lesz.
Mire mennének vele?
A Vodafone esetleges felvásárlása, vagy egy állami résztulajdon a cégben nem növelné a játékosok számát, de az állam tulajdonosként nagyobb befolyással lehetne a piaci folyamatokra, illetve saját hálózatot kaphatna különböző állami szolgáltatások bevezetéséhez. A távközlési infrastruktúra az állam berkein belül két központban, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél, illetve az MVM-nél fokozatosan épül. Előbbi tavaly augusztusban már felvásárlóként is megjelent, közel 20 milliárd forintért vette meg a készenléti szervek mobilkommunikációs hálózatát a Magyar Telekomtól.
A vételhez azonban rengeteg pénzt kellene előteremteni, a Vodafone évente mintegy 120-130 milliárd forintos bevételt termel, és az ára a nemzetközi gyakorlat szerint ennek az összegnek akár a kétszeresét is elérheti. Ugyanakkor a negyedik, állami mobiltársaság hálózatának felépítése is százmilliárdos nagyságrendű befektetést igényelne, a finanszírozást tehát így vagy úgy, de meg kellene oldani. Igaz, építésre könnyebb hitelt felvenni, mint cégvásárlásra, és időközben az MVM az E.On gázüzletágának felvásárlásával kimerítheti a forrásait. Ha viszont az állam akár részben, de beszáll a Vodafone-ba, akkor nincs szüksége az MPVI-nek fenntartott frekvenciára, amelyet el tud árverezni, akár több tízmilliárd forintért is.
Ha valóban állami tulajdonos bukkan fel a Vodafone-ban, az nem is lenne előzmény nélküli. A Vodafone 1999-es indulásakor 30 százalékban állami tulajdonban volt, hiszen két akkori állami cég, a Magyar Posta 10, az Antenna Hungária (AH) pedig 20 százalékos részesedéssel rendelkezett benne. Idővel az AH átvette a postavállalat részvényeit, de nem tudta tartani a lépést a britek tőkeemelésével, így részesedése fokozatosan csökkent, majd a kiszállás mellett döntött.
Távoztak a vezetők
A negyedik mobilszolgáltató MPVI Mobil Zrt. tulajdonosi közgyűlése a múlt héten elfogadta Kalmár Istvánnak, az igazgatóság elnökének és Schmidt Pál vezérigazgatónak a lemondását az igazgatósági tagságról. A két megüresedett igazgatósági helyre Bíró Viktort (MVM Net Zrt.) és Imre Tamást (Magyar Posta Zrt.) választotta meg a közgyűlés.