Falvakban nem terjeszkednek ugyan a diszkontláncok a plázastop miatt, azonban betörtek Budapest belvárosába. Az Aldi és a Lidl egyre több belvárosi üzletet nyit, így tud ugyanis a plázastop ellenére is terjeszkedni.
A plázastop törvényt bár kimondva nem, de sokak szerint egyértelműen a diszkontláncok expanziója ellen találták ki. Az biztos, hogy az elmúlt néhány évben ezek a láncok folytatták a legagresszívabb terjeszkedést, így bármilyen fejlesztési korlátozás is értelemszerűen nekik árt a leginkább. Ezt a plázastop eddigi története be is bizonyította, hiszen a német tulajdonban lévő diszkontláncok rendre lepattantak a Nemzetgazdasági Minisztérium által irányított „plázabizottságról” és sokakkal ellentétben nem kaptak felmentést a tiltás alól.
Így találtak megoldást
Az építkezés lehetőségének elvesztésével a terjeszkedő kiskereskedelmi láncoknak gyakorlatilag három útjuk maradt: az egyik az akvizíció, a másik a plázastop alól felmentést kapó és megépülő új bevásárlóközpontok, a harmadik a meglévő épületekben való üzletnyitás. A diszkontláncok számára a második opció az üzleti modelljük miatt egyrészt jellemzően nem járható út, másrészt a reálgazdaság elhúzódó válsága miatt plázastoptól függetlenül is alig épülnek új plázák Magyarországon. Az akvizíció elvben lehetőség lenne a diszkontláncok számára, azonban a helyigényük speciális, ezért viszonylag kevés a potenciális célpont számukra. Logikusan marad tehát a harmadik lehetőség.
A diszkontláncok korábban egyértelmű stratégiát folytattak: közepes és nagy városok külsőbb részein nyitottak üzleteket nagy kültéri parkolóterülettel és könnyű megközelíthetőséggel. A plázastop előtti időszakban a láncok stratégiája úgy fejlődött volna tovább, hogy a közepes méretű városok után elmozdulnak a kisebb települések irányába is. A Nyugat-Európában sok helyen már megvalósított modell szerint akár olyan kis településeken is nyitnának üzletet, mely egyedül nem feltétlenül lenne képes eltartani egy egész áruházat. Ezt úgy oldanák meg, hogy két-három település közé húzzák fel a dobozt, ami így több település „piacait” hódítja el, nyilvánvalóan nehéz helyzetbe hozva ezzel a helyi vagy valamilyen szorosabb-lazább láncban működő boltokat. Elképzelhető, hogy a kormány a plázastoppal ezt a típusú expanziót szerette volna megakadályozni.
Városon belül terjeszkednek
A harmadik felvázolt opció, vagyis a meglévő épületekben lévő üzletek kialakítása azonban láthatóan felkeltette a diszkontláncok figyelmét. Egy régebbi épület földszintjén való boltnyitás nem esik ugyanis a plázastop hatály alá. Két érv mindenképpen ez ellen szólna: az egyik, hogy az alapterület esetében értelemszerűen valamilyen mértékű kompromisszumot hozniuk kell a meglévő üzleti modelljükhöz képest, másrészt nagy alapterületű kültéri parkoló a legtöbb ilyen esetben szinte kizárt. Ennek ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy a terjeszkedni kívánó láncok, vagyis az Aldi és a Lidl komoly potenciált látnak a „városi” üzletek nyitásában.
Bár korábban sem volt teljesen ismeretlen a jelenség, azonban az utóbbi időszakban (a plázastop bevezetése óta) határozottan rákaptak a diszkontláncok a városi terjeszkedésre. Több olyan belvárosi üzletet is nyitottak, ahol az említett stratégiát követték, vagyis meglévő belvárosi épület földszintjén hoztak létre boltot. Jó példa erre a Nyugati térnél lévő volt Kossuth Mozi helyén megnyílt Aldi üzlet.
Ilyen értelemben tehát visszafele sülhet el a plázastop. Lehet ugyanis, hogy a kisebb vidéki tepelülések „megmenekültek” a diszkontláncoktól, közben azonban Budapest belső kerületeiben egyre agresszívabban terjeszkednek. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy belássuk, a kisebb belvárosi üzletek (akár függetlenek, akár valamelyik lánchoz tartoznak) könnyen a vesztesei lehetnek a náluk nagyságrendekkel versenyképesebb Aldi és a Lidl ilyetén terjeszkedésének. Ráadásul nem az Aldi és a Lidl az egyedüli belvárosi terjeszkedők, hiszen a Spar lánc is elkezdett kisebb alapterületű boltokat nyitni a belső kerületekben. Könnyen lehet tehát, hogy a plázastop a jogalkotó saját koordinátarendszerén belül is sikertelen lesz: amit nyernek a gáton, elveszítik a réven.
Mi is az a plázastop?
A plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű: megtiltja Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmény (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését 2014 végéig. Vagyis Magyarországon elvben nem épülhetnek bevásárlóközpontok, szupermarketek, hipermarketek, diszkont áruházak, stb. A törvénymódosítás azonban hagyott egy kiskaput: a tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat. Ez a miniszter a jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetgazdasági miniszter.
Az amúgy legjobb esetben is csak stagnáló hazai kiskereskedelmi piacon komoly átrendeződéseket figyelhetünk meg plázastop nélkül is. A Delhaize csoport kivonulásával a Match-Cora-Profi birodalom darabjaira hullott. A Cora áruházakat az Auchan vásárolta meg, míg a Match és a Profi üzletein a CBA, ill. a Coop osztozott.