Nagy a politikai egyetértés az Európai Unióban, így könnyen lehet, hogy most már tényleg megfosztják hazánkat a szavazati jogától a kormány által tervezett negyedik alaptörvény-módosítás miatt. Ez legalábbis a Financial Times álláspontja, melynek igazságtartalmát az is erősíti, hogy megjelenését követően az Európa Tanács és az Európai Bizottság is megszólalt az ügyben, és minden bizonnyal szóba került a kérdés a V4-ek csúcsán is, ahol Orbán Viktort akár még Angela Merkel is kérdőre vonhatta.
Felszólította a magyar kormányt Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt változtatásokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. „Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll nyilatkozatában. A főtitkár úgy látja: a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Ab felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Jagland.
Nyilatkozata szerint a kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság – tette hozzá.
Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni. „Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon” – állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget.
Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, akik február 25. és 27. között látogatást tettek Magyarországon. Megállapították: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet az Ab alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal ellentétesnek minősített. Az ET közleménye szerint a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről.
Eközben elfogadása után vizsgálatnak veti alá az Európai Bizottság is a magyar alaptörvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely az Ab jogkörének további korlátozását, és több rendelkezés alaptörvénybe emelését írja elő – közölte a testület szóvivője. A legfőbb uniós testület reményét fejezte ki, hogy Magyarország tartani fogja magát a korábbi vállalásaihoz, valamint hogy „az uniós jog betűjének és szellemének megfelelően fogja alakítani a nemzeti jogrendszert”.