Újfajta vádlotti taktikának minősítette a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője, hogy a főként politikai vonatkozású büntetőeljárásokban a bíróságon rendre arra hivatkoznak a terheltek, hogy a nyomozáskor kényszerítés hatására vallottak. Fazekas Géza szerint ez a vádlottak „összehangolt védekezése”, szerinte ugyanis a nyomozáskor még együttműködőek, de a tárgyaláson már visszaéléssel vádolják az ügyészeket. Ezt a szóvivő sajtótájékoztatón közölte, amelyet azért hívott össze, hogy a „viszkisdoboz” néven elhíresült tábornokperrel kapcsolatban minden olyan sajtóállítást visszautasítson, mely szerint az ügyészség koncepciós eljárást folytatott volna.

 

Hiába volt nagy az érdeklődés, kérdéseket feltenni nem lehetett, mégpedig arra hivatkozva, hogy bírói szakban folyamatban lévő ügyről van szó – hasonló tájékoztatót tavaly szeptemberben hívtak össze, amikor a BKV-perben Mesterházy Ernő egykori főpolgármesteri tanácsadó után Antal Attilla volt BKV-vezérigazgató is arról beszélt a bíróságon, hogy kényszerítés határása vallott terhelően a munkatársaira. Akkor még azonban az ügyészség engedte a kérdéseket, pedig az ügy azóta is bírói szakban van.

Mint ismert, a Kaposvári Törvényszék éppen egy hete bizonyítottság hiányában felmentette valamennyi vádlottat első fokon az egykori Honvédelmi Minisztérium (HM) több tisztviselője ellen 200 millió forintos, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés vádjával indult perben. Civilek mellett három tábornokot, hat ezredest és két alezredest vádolt meg az ügyészség azzal – Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentésére –, hogy 2002 és 2010 között rendszeresen nagy összegű készpént kértek vissza a HM egyes beszállítóitól. A „viszkisdoboz” története is azonban a tizenhatodrendű vádlott, Oláh János dandártábornok vallomásából származott, aki arról beszélt, hogy Fapál László egykori honvédelmi államtitkár – az ügyben másodrendű vádlott – egy viszkisüveg dobozába rejtve 12 millió „kenőpénzt” kapott tőle, amelyből Fapál négymilliót Juhász Ferenc akkori miniszternek vitt.

Oláhról igazságügyi szakértő kóros elmeállapotot állapított meg, így terhelő vallomása nem lett volna felhasználható, melyről amúgy ügyvédje is azt kérte, rekesszék ki a bizonyítékok köréből, mert vallomásának felvétele „súlyos eljárási szabálysértésekkel történt”.

Az ügyvéd szerint „törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretek” hangzottak el a nyomozók részéről – ezzel a vádalkura utalt, amit a bíróság viszont nem hagyott jóvá, mert minősített vesztegetési ügyben nem ajánlható fel a gyanúsítottnak, vagyis az eljáró ügyészek tévedésbe ejtették Oláh Jánost.

Fazekas cáfolta, hogy pusztán Oláh vallomása lett volna a bizonyíték – noha a törvényszék ítélete szerint a bizonyítékok ellentmondásosak és feltételezésen alapultak –, állítása szerint 13 tanú támasztotta alá az általa elmondottakat, valamint konkrét szerződések és közbeszerzési eljársok iratait is lefoglalták. Elismerte ugyanakkor, hogy korrupciós esetekben a szereplők nem igazán kötnek egymással szerződéseket. Ugyanakkor kiemelte, hogy mindez a nyomozati iratok része – melyekről éppen a bíróság állapította meg, hogy feltételezésen alapulnak. Az ügyészség Oláh Jánossal kapcsolatos eljárásáról azonban elismerte: a hatóság „pontatlan kioktatást” végzett, „az eljárási hibát azonban az észlelés után haladéktalanul korrigálta”. Arra azonban már nem tért ki, hogy Oláh vallomása végül nem lett bizonyíték, ahogyan arra sem, hogy a vádiratba nem is került be az egész viszkisdobozos történet.

Az ügyészségi „útbaigazításra” vélhetően annál is inkább szükség volt, mert a napokban Polt Péter legfőbb ügyész Harangozó Tamás szocialista képviselő interpellálására elismerte: „kiderült”, hogy az ügyészség Oláhnak tett ígéretének teljesítése „törvény adta okok miatt” nem lehetséges. Ez a blogján a perről következetesen beszámoló Fapál szerint nyílt beismerése volt annak, hogy az ügyészek a büntetés elengedésével, illetve csökkentésével csaltak ki hazug tanúvallomást. A „kiderült” kifejezés ugyanis Fapál szerint arra utalt, hogy a jogalkalmazók, akik például személyi szabadságuktól is megfoszthatják a polgárokat, nem ismerik a törvényeket, amelyek alapján dolgoznak. „Képzeljük el, ha egy osztályos főorvos egy elszúrt műtét után azzal védené a műhibát elkövető beosztott orvost az elhunyt páciens hozzátartozói előtt, hogy kiderült, a megoprelandó vakbél másutt volt, mint ahol a kolléga eredetileg feltételezte” – fogalmazott blogján.

Fapál szerint az is figyelemreméltó volt, hogy Harangozó a kérdésében nem említett koncepciós eljárást, de Polt elsőként azt a gyanút tagadta válaszában – az ügyészség eljárását szakszerűnek nevezve, amely semmilyen felelősségre vonást nem indokol. A legfőbb ügyész hivatkozott arra is, hogy a gyanúsítottaknál a bíróság mindig elrendelte az előzetes letartóztatást, ugyanakkor azt nem említette, hogy a nyomozási bíráknak, akik ilyenkor döntenek, nincs is jogkörük a gyanú megalapozottságát vizsgálni.

Érdekes továbbá, hogy noha a szóvivő reagált a sajtóállításokra, a vádlott nyilvános blogján olvasható, az eljárást szinte leleplező írásaira nem vesztegetett szót. Azt közölte ugyanakkor, az ügyészség a tábornokper másodfokú eljárásának végén fejti ki „jogi álláspontját” az ügyben. nepszava.hu