Az országnak új alkotmányos társadalmi rendre, új politikára van szüksége, amelyben mindenki részt vehet, és amelyben „a képviseleti demokráciát a részvételi demokrácia ellenőrzése alá helyezzük” – mondta Tamás Gáspár Miklós közíró egy budapesti tüntetésen szombaton.

Az alkotmány nem játék! elnevezésű demonstráción a civil szervezők az alaptörvény eltörlésére, új, széles körű társadalmi részvétellel megalkotott, és népszavazással megerősített alkotmány megalkotására szólították fel a kormányt.
Tamás Gáspár Miklós beszédében azt mondta: olyan új rendre van szükség, amelyben „végre a nép fog uralkodni, de ezúttal komolyan”. Az alaptörvény elavult, nemcsak a módosítások miatt, hanem mert már hatálybalépésekor elavult – tette hozzá.
Akármi történik a következő napokban – tette hozzá -, azzal, hogy ez a tiltakozás megszületett, a magyar nép győzelmet aratott. Úgy fogalmazott: „nem akarunk sokat, csak (…) szabadságot, egyenlőséget és testvériséget”.
Tamás Gáspár Miklós megköszönte a tiltakozó diákoknak, akik – mint mondta – megmutatták, hogy lehet konszenzust teremteni, vezetőség és rejtett irányítás nélkül ellenállást szervezni. Megmutatták, hogy miként lehet „megőrizni jókedvünket, humorunkat, az állhatatosságot nehéz helyzetben is”. Mércs Pál, A Város Mindenkié mozgalom aktivistája valódi alkotmány megalkotásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és egyben kijelentette: a Fidesz és a KDNP elnyomó rendszert épít. Úgy fogalmazott: „a rezsim hároméves rombolása után” ma Magyarországon az alkotmányosság, a jogállamiság és a társadalmi szolidaritás legalapvetőbb követelményei sem érvényesülnek.
Decki Sarolta, az Oktatói Hálózat aktivistája beszédében arra kérte az Országgyűlés tagjait, hogy ne szavazzák meg az alaptörvény negyedik módosítását. „Az alkotmány nem játék! Az oktatás nem játék és a jövőnk sem játék” – mondta.
Aradi Fanni, a Középiskolai Hálózat aktivistája azt emelte ki, hogy a kormány olyan eszközökhöz nyúl, amelyek egy normális demokráciában elképzelhetetlenek. Feltette a kérdést: „demokrácia-e az, ahol képviselettel megbízott szervezetek megszólíthatatlanok és tehetetlenek (…) ahol nekem kell elkezdeni erkölcsöt tanulni az iskolában, miközben álszentséget és hazugságot, megbélyegzést, kirekesztést, hitbéli vitákká silányult pártpolitizálást és hataloméhséget tapasztalok a közéletben?”
A tömeghez szólva elmondta: „a mi feladatunk ráébreszteni a politikusokat, hogy elkényelmesedtek, elszakadtak a valóságtól, azzal, hogy tudatos állampolgárokká válunk”. Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nevében arról beszélt, minden valódi alkotmány a polgárt védi a hatalomtól, ám a magyar alaptörvény és annak negyedik módosítása az államot védi a polgárokkal szemben.
A negyedik módosítás nem jogokat ad az embereknek, hanem elveszi a jogaikat, és végleg felszámolja az alkotmányosságot – tette hozzá.
Azt hangoztatta, hogy jogállamban nem korlátozzák az Alkotmánybíróság hatásköreit, nem zárják börtönbe a hajléktalanokat, az egyetemeket nem rendelik a kormány irányítása alá, és nem tiltják a kampányt a médiában.
Közölte, ha az Országgyűlés megszavazza az alaptörvény negyedik módosítását, akkor már „egyetlen ember marad csupán, aki megállíthatja a jogállam felszámolását”, ezért – hívta fel skandálásra a tömeget – „ne írd alá, Áder János”.
Süvecz Emese, a NANE női jogvédő egyesület aktivistája azt mondta, az alaptörvény újabb módosításával az elmúlt 20 év alapjogi bíráskodását dobják ki az ablakon. Véleménye szerint míg más államokban az alkotmány az alapjogok katalógusát jelenti, addig Magyarországon mostantól „az alapjogsértések katalógusa lesz”.
A demonstráció végén több száz résztvevő dobokkal, sípokkal és transzparensekkel elindult a Képviselői Irodaház felé, e közben azt skandálták: „Az alkotmány nem játék!”
Az Alkotmány utcában a tüntetést az MTI tudósítóinak beszámolója szerint nem zavarta meg incidens. Ezt az MTI érdeklődésére megerősítette Kovács Viktória, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.