A 0-14 éves gyerekek aránya Lyukóban a legmagasabb és az egyetemvárosi-ruzsini
körzetben a legalacsonyabb.
Az időskorúak aránya a 6-os körzetben (Szondi-Csorba telep-SelyemrétMartintelepi felüljáró) a legmagasabb.
Miskolc lakosaink iskolázottsága kicsivel jobb, mint az országos átlag: a felnőtt
lakosok közül minden ötödik férfi és minden hetedik nő felsőfokú végzettségű.
Miskolctapolcán és az Avas-keleti-Népkerti körzetben kiugróan magas a
diplomások aránya, míg Lyukóban és Bükkszentlászlón alacsony.
Kérdőíves lekérdezésünk során a lakosok mintegy 3,4 százaléka vallotta magát roma
származásúnak, míg a külső kategorizálás alapján (a kérdezők véleménye alapján) a
minta 9 százalékát gondolták munkatársaink roma származásúnak.
Egyházi hovatartozás szempontjából adataink szerint a Város lakosainak közel fele
katolikus és mintegy 15 százaléka protestáns, és valamivel több, mint harmaduk
nem tartozik egyetlen egyházhoz sem.
A háztartások mintegy felében két generáció is él, és a leggyakrabban az fordul elő,
hogy 3 személy van egy háztartásban.
A háztartásban élő tanköteles (7-18 év közötti) gyerekek átlagos száma nem éri el az
egyet.
Felmérésünk alapján a felnőtt lakosok közel fele házas és további 6-7 százalék
élettársi kapcsolatban él. Adataink szerint a felnőtt lakosság mintegy 13 százaléka
elvált, és körülbelül ugyanekkora az özvegyek aránya. Közel minden ötödik személy
ugyanakkor azt állította, hogy még sosem volt házas és egyedül él.
Adataink jól szemléltetik azt, hogy Miskolcon a nukleáris családmodell érvényesül:
a háztartásfőn kívüli első együtt élő személy 60 százalékban a feleséget jelenti, a 2.
és 3. személy (a háztartások 3. és 4. tagja) pedig 80 százalékban a gyerekeket jelenti.
Azt találtuk, hogy a háztartásokban élők 14 százaléka munkanélküli, és ezen
emberek 83 százalékát vették nyilvántartásba a munkaügyi központban.
A munkanélküliek városi körzetek szerinti megoszlását vizsgálva, láthatjuk, hogy a
munkanélküliség által leginkább sújtott területnek Lyukóvölgy, Pereces, a KiliánBékeszálló-Muszkás-Győri kapu-Új Diósgyőr körzet, az Egyetemváros-Ruzsin
körzet és a Szondi-Csorba telep-Selyemrét-Martintelepi felüljáró körzet tekinthető.
Miskolc lakosságának közel fele (46 százalék) lakótelepi lakásban (ez az adat a
2001-es Népszámláláskor 59,4 százalék volt), közel harmada (29 százalék) iker
6
vagy családi házban, és mintegy 6 százalék új építésű társasházban él. A lakások kb.
88 százalékban saját tulajdonban vannak, 7 százaléknak más a tulajdonosa, a többi 5
százalék önkormányzati vagy közületinek számít.
Adataink szerint a városlakók közel 2 százaléka telepi vagy nem lakás céljából épült
ingatlanban lakik (ez az adat megegyezik a 2001-es Népszámlálás miskolci
felméréseinek adataival) amely arányt, ha kivetítünk az összlakosságra, azt
mondhatjuk, hogy mintegy 3000 felnőtt vagy legalább másfélezer család és gyerekei
élnek mélyszegénységben.
A lakások átlagoson két szobával és egy félszobával rendelkeznek, alapterületük 74
négyzetméter.
Bár az elköltözni vágyók elsősorban azok közül kerülnek ki, akik nem is szeretnek
itt élni, érdekes módon azok közül, akik amúgy szeretnek a városban élni mintegy
12 százaléka tervezi, hogy elköltözik Miskolcról.
Felmérésünk szerint a háztartások mintegy kétharmadában legalább egy személy
rendszeres alkalmazotti fizetést kap, bő harmadában (35 százalék) pedig legalább
egy öregségi nyugdíjas él.
A háztartások közel 6 százalékának volt vagyonból és mintegy 3 százalékának
szerencsejátékból származó jövedelme is.
Míg Lyukóvölgyben például a háztartások több mint háromnegyede (78%) az alsó
jövedelmi negyedbe esik, addig ez az arány Szirma-Martin-kertvárosban, az
egyetemvárosi körzetben, a Szentpéteri kapu-Zsarnai telepen nem éri el a 20
százalékot sem, Tapolcán pedig alsó két negyedbe mondhatni senki sem került bele.
A háztartások kiadásai oldalán átlagosan havi mintegy 170.000 forint szerepel,
amelyet összevetve a bevételi oldallal (180.000 forint), megállapíthatjuk, hogy a
háztartások jelenleg „egyik hónapról a másikra” élnek.
Válaszadóink mintegy 17 százaléka állította azt, hogy van valamilyen díjhátraléka,
és közel 6 százaléka pedig magánszemélynek is tartozik.
Az egy főre jutó jövedelem alacsony volta felértékeli az állami szerepvállalásban
való hitet, míg a magas jövedelmekkel rendelkezők szignifikánsan a környékbeli
vállalkozók foglalkoztatási problémák megoldásában játszott szerepét vallják.
A felnőtt lakosság mintegy 12 százaléka gondolta azt, hogy hiányzik valamilyen
szociális vagy gyerekvédelmi szolgáltatás azon a környéken, ahol él.
7
A szociális és gyermekvédelmi ellátások színvonalát a megkérdezettek mintegy fele
(49 százalék) tudta megítélni. E válaszadók egy ötfokú skálán átlagosan 3,5-re
értékelték a a szolgáltatások színvonalát, ami összességében pozitív megítélést
jelent.
Városi szinten ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a családsegítő központhoz
forduló összes népesség közel harmada (28 százalék), az önkormányzat szociális,
gyámügyi osztályához fordulók több, mint egyötöde (21,4 százalék) az Avas
körzetéből kerül ki.
Az egészségi állapot szubjektív megítélésének vonatkozásában egy ötfokozatú
skálán a felnőtt lakosság 3,5 átlagot ért el, amely a közepes és jó állapot közé eső
tartománynak felel meg.
Körzetek szerint e szubjektív mutató szintjén szgnifikáns eltéréseket tapasztalni: a
legegészségesebbnek a Tetemvár-Bábonyibérc-Bedegvölgy-Bodótetői, a
Komlóstető-Vargahegyi, a Szirma-Martin kertvárosi illetve a Tapolcai körzet lakói
gondolták magukat, míg a legrosszabb egészségi állapotról a bükkszenlászlóiak és
perecesiek számoltak be.
A betegség típusok előfordulásának gyakoriságát a lelki eredetű gondok uralják,
ezek a megkérdezettek körében 36 százalékban előfordultak az elmúlt egy évben.
Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a felnőtt lakosság több mint negyedének
(27 százaléka) háztartásában tartós, krónikus beteg is él.
A leggyakrabban előforduló két betegségtípust körzetenként vizsgálva az látható,
hogy összesítve a Szondi telep-Csorba telep-Selyemrét-Martintelepi felüljáró
körzetből jelentették a leggyakrabban e problémákat.
Városi szinten azonban mgállapíthatjuk azt is, hogy a körzetbeli lakosságarányhoz
képest a kiliáni-győri kapui-új diósgyőri körzetben lakók felülreprezentáltak a
depresszió és lehangoltság tekintetében (25,4 százalék a 19,4-gyel szemben), a
krónikus betegségek tekintetében pedig az Avason élők mintegy 7 százalékponttal
felülreprezentáltak (21,4 százalék a 14,6-tal szemben).
Az érvényes (90 százaléknyi) válaszok szerint a lakosok közel 9 százaléka gondolja
azt, hogy környékükön hiányzik valamilyen egészségügyi szolgáltatás.
Míg a megkérdezettek alig 2 százaléka állította azt, hogy háztartásában valaki
fogyasztott már kábítószert, addig ez az arány az ismerősök, barátok körében már
közel 13 százalékos.
Az emberek értékrendjére vonatkozóan: a válaszok Város szintű összesítése alapján
láthatjuk, hogy elsősorban a család jelenik meg értékformáló tényezőként, majd
pedig a megbecsülést és a személyes szabadságot tartják fontosnak az emberek.
A szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek beszámolója alapján az
intézmények szakember-ellátottsága többé-kevésbé megfelelő, az utóbbi időben
létszámukat tekintve inkább stagnáló, a fluktuáció alacsony.
Az intézmények igyekeznek minden pályázati lehetőséget kihasználni forrásaik
bővítésére.
Gondot jelent számukra a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet, az akadozó és
elmaradozó kifizetések és szerződés-aláírások, az elapadó források.
Az intézmény vezetők klienseik tekintetében a problémák halmozódását és egyre
komplexebbé válását érzékelik.
A kilakoltatás veszélye, a magas díjhátralékok, a családon belüli agresszió, az
iskolai problémák – mindezek halmozottan egyre több családnál előfordulnak.
Hiányzik a pszichiátriai és szenvedélybetegek megfelelő ellátása.
Az intézményvezetők szerint Miskolc legfontosabb kihívásai: a tömeges
elszegényedés, a magas munkanélküliség, a közbiztonság hiánya, a deviáns
viselkedések terjedése.
További információk, elemzések a városról a Szociológiai Intézet által 2011-ben kérdőíves felméréssel és egyéb más módszerekkel nyert adatok elemzésével elkészült Miskolci Szociális Térképből, melyben területi bontásokban is megnézhetők bizonyos adatok: http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/docs/miskolcterkep.pdf