Észak-Korea azt javasolja a  Phenjanban nagykövetséget üzemeltető országoknak, hogy vegyék fontolóra missziójuk evakuálását – közölte a phenjani orosz nagykövetség szóvivője, Gyenisz Szamszonov. Az orosz fél tudomásul vette a javaslatot – mondta Szamszonov, hozzátéve: egyelőre nem született döntés, és az orosz nagykövetség a szokásosnak megfelelően működik.  

 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: Moszkva szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, Kínával, Dél-Koreával és Japánnal, és megpróbálja tisztázni a helyzetet, mielőtt döntene.

A diplomaták szoros figyelemmel kísérik „a Phenjanban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egész területén kialakult helyzetet, csakúgy, mint az ország vezetőinek közleményeit” – tette hozzá Szamszonov. A diplomata arról tájékoztatott, hogy jelenleg teljes nyugalom van Phenjanban, nem tapasztalnak semmilyen feszültséget. Munkaszüneti nap van, amiből semmi rendkívülire nem következtetnek.

Castro atomháborúra készül
A kubai politikus szerint a karibi válság óta most alakult ki az egyik legsúlyosabb atomháborús veszélyhelyzet. „Ha ott háború tör ki, a félsziget mindkét részén elő népek súlyosan megszenvedik azt” – írta. Szerinte a háborús cselekmények következményei a Föld lakosságának „több mint 70 százalékát” érintenék. Ha a háború kitörne, Barack Obama elnök az Egyesült Államok történelmének leghitványabb személyiségévé válna – fogalmazott.

A brit külügyminisztérium szóvivője ezzel párhuzamosan azt közölte: Phenjan arról tájékoztatott, hogy egy esetleges konfliktus miatt április 10-től nem tudja garantálni a nagykövetségek és a nemzetközi szervezetek biztonságát. Ezért a nagykövetsége evakuálására vonatkozó kérést kapott Phenjantól, de ezt az Amerika-ellenes információs kampány részének tekintik. Nagy-Britanniának teljes jogú diplomáciai képviselete működik Phenjanban, kisszámú személyzettel – közölte egy külügyi szóvivő, aki további részleteket nem árult el.

Phenjan szerint bármikor kitörhet egy atomkonfliktus a Koreai-félszigeten. Észak-Korea a héten két közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát szállított keleti partvidékére, ahol mozgatható indítóállásra helyezte, majd elrejtette azokat – jelentette pénteken a dél-koreai hírügynökség. A lépés növelte az esetleges küszöbön álló rakétaindítással kapcsolatos aggodalmakat. A feszültséget jelzi, hogy az Egyesült Államok a BBC legfrissebb hírei szerint rakétapajzsot telepít a Csendes-óceáni Guam szigetén lévő támaszpontjára.

Washington nem tervez a közeljövőben semmiféle kiegészítő lépést az észak-koreai fenyegetésekkel szemben azon kívül, hogy a dél-koreai haderővel közös hadgyakorlatokat tart a térségben – mondta pénteken a Németországban tartózkodó Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke. A magas rangú katonai vezető szerint a KNDK vezetői által az utóbbi napokban használt retorika a fenyegetések és provokációk Phenjan által régóta alkalmazott politikájának a folytatását jelenti. „Egyelőre semmiféle újdonságot nem látok e magatartást illetően” – tette hozzá a tábornok.

A koreai helyzetet fokozza, hogy magyar idő szerint kora délután közepes, 6.2-es erősségű földrengés rázta meg a kelet-oroszországi Vlagyivosztok dél-keleti részét. A földrengés epicentrumát az Amerikai Földrajzi Előrejelző Szolgálat az észak-koreai és orosz határhoz is közel eső Zarubinótól kilenc kilométerre, 561 kilométer mélyen határozta meg. Személyi sérülésről, vagyoni kárról nem érkezett bejelentés. Oroszország keleti részén az utóbbi két hónapban kétszer is észleltek hasonló erősségű földrengéseket, amelyek szintén nem okoztak jelentősebb károkat.

A lelkipásztor szerint feszültség van, de készültség nincs

Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezető lelkipásztora öt magyar társával a hét elején érkezett egy már korábban egyeztetett útra. „Fenyegetve, beszorítva érzik magukat és védekezésről beszélnek” – utalt észak-koreai kísérőikkel, környezetükben megfordult emberekkel folytatott beszélgetésekre a delegációvezető. Egyiküket idézte is, aki így fogalmazott: „ötven éve egy követ sem dobtunk senkire. Akkor miért fenyegetnek bennünket?”

A lelkész elmondta, hogy tervezett programjukat zavartalanul végrehajtották, jártak az Észak- és Dél-Koreát elválasztó ideiglenes határvonalnál Panmindzsonban is, ahová – a korábbi alkalmaktól eltérően – ezúttal katonai kísérettel érkeztek. A déli oldalon nem láttak mozgást, szokatlan módon katonákat sem, a keszoni ipari övezet is csendes volt.

A lelkipásztor – aki utoljára egy éve járt Phenjanban – beszámolt arról is, hogy a fővárosban szabadon közlekedhettek, továbbá új épületeket, üzletközpontokat, az utcán pedig békés járókelőket és görkorcsolyázó gyerekeket láttak. A magyar küldöttség felkereste Szarivon várost is, amelynek kórházában az 1950-es években magyar orvosok is dolgoztak. A kórház udvarán lévő magyar-koreai emlékműnél Szenczy Sándor imát mondott a koreai békéért.