Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken pénteken az a személyiségi jogi per, melyben Szegedi Csanád volt jobbikos politikus ötmillió forintra perli egykori párttársát, Novák Előd országgyűlési képviselőt, a Jobbik alelnökét, mert azt írta róla: nem tölthetett volna be párttisztségeket, ha tudják róla, hogy zsidó.

Szegedi Csanád a párt egyik vezető személyisége, európai parlamenti képviselője volt, amíg tavaly ki nem szivárgott egy évekkel korábban titokban készített hangfelvétel, amely szerint Szegedi azt fejtegette beszélgetőtársának, hogy előnyöket tudna biztosítani számára európai parlamenti forrásokból, ha nem hozza nyilvánosságra zsidó felmenőit. Szegedi Csanád szerint a nyilvánosságra hozott felvétel megvágott, manipulált.
A párt országos elnöksége 2012. július 30-án felszólította Szegedi Csanádot, hogy adja vissza EP-mandátumát. Vona Gábor pártelnök akkor hangsúlyozta, hogy a
döntésnek semmi köze a politikus zsidó felmenőihez, valójában azért szólították fel erre, mert a hangfelvételen „uniós pénzeket ajánlott fel egy elítélt és többször is a nyomozó hatóságok látókörébe került” személynek, aki zsidó származásával zsarolta őt. Szegedi Csanád még aznap bejelentette, hogy kilép a pártból, ám európai képviselői mandátumát nem adta vissza.
A pénteken megkezdődött perben Szegedi Csanád egy tavaly nyári e-mailt ró fel Novák Elődnek, melyben a jobbikos politikus azt írta tíz vezetőtársának, hogy ha Szegedi nem titkolja el származását, nem tölthette volna be a párttisztségeket.
Szegedi Csanád ügyvédje kifejtette: az alperes kijelentése sérti az emberi méltóságot és a diszkrimináció tilalmát, általános üzenete pedig az, hogy ebben a pártban zsidó nem foglalhat el vezető pozíciót.
A felperes jogi képviselője szerint demokratikus, civilizált országokban senkinek nem lehet felvetni a származását, úgy hogy az számára hátrányos lehet, származásával csak maga az érintett állhat a nyilvánosság elé. Ebben a kérdésben kell állást foglalnia a törvényszéknek.
Szegedi Csanád ügyvédje felvetette azt is, hogy bár a felperes nem a nyilvánosságnak szánta az e-mailt, de mikor nyilvánosságra került, felvállalta, mire Novák megjegyezte: feljelentést tett a kiszivárogtatás miatt, továbbá célzott rá, hogy sejthető, bár nehezen bizonyítható, hogy ki volt a kiszivárogtató.
Novák Előd a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy kifogásolt megjegyzése csupán egy vélemény, „politológusi elemzés” volt arról, hogy vajon a párt európai parlamenti képviselőjévé választották volna-e Szegedi Csanádot, ha nyíltan feltárja, hogy anyai ágon 100 százalékig zsidó.
Ezt a fejtegetést lehet vitatni, de nem lehet jogsértőnek tekintetni a felperes szerint.
Novák Előd kiemelte: nem az volt a baj Szegedivel, hogy zsidó származású, hanem hogy ezt eltitkolta, sorozatosan hazudott, holott korábban éppen ő volt az, aki olyan hangzatos kijelentéseket tett hívei előtt, hogy „a Kánaán nem jött el, csak annak lakói”.
Az alperes szerint egy közéleti szereplő ugyanúgy nem titkolhatja el zsidóságát, mint azt, hogy pedofil, vagy III/III-as, azaz ügynökmúltja van.
Novák Előd jogi képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte: olyan demokratikus országokban, mint az Egyesült Államok vagy Izrael, teljesen elfogadott dolog, hogy a politikusok származását, vallását, nemi identitását vitassák meg a közéletben.
Az alperes ügyvédje indítványozta, hogy hallgassák meg tanúként azt a 10 pártvezetőt, akinek az e-mail szólt, hogy a vitatott mondat valódi hatását felmérhesse a bíróság.
A Szegedi Csanád kontra Novák Előd személyiségi jogi per ősszel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.