A bizonytalanságot, a passzivitást erősítették az elmúlt hetek, a pártok támogatottságában nem következett be érdemi változás az Ipsos legfrissebb, május első felében végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján.

Az Ipsos – amely csütörtökön juttatta el az ország felnőtt lakossága körében végzett kutatásának eredményeit összegző tájékoztatását az MTI-hez – azt állapította meg, hogy bármennyire megélénkült is a politikai élet, ebből a pártok az elmúlt egy hónapban nem profitáltak.

A Fidesz maradt 24 százalékon, három párt pedig statisztikai értelemben alig érzékelhető, 1-1 százalékpontos veszteséget szenvedett. Így az MSZP-t jelenleg a választásra jogosultak 14 százaléka támogatja, a Jobbik 7, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség 3 százalék támogatását élvezi. Az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) táborának mérete a múlt hónap során sem változott: 2, illetve 1 százalékos. Az utóbbi hetek inkább a bizonytalanságot, a passzivitást erősítették, a pártoktól távolságot tartók aránya ugyanis 45-ről 48 százalékra emelkedett – közölte az Ipsos.

A cég szerint a biztos pártválasztók – akik ezúttal is szerény méretű, a választópolgárok háromtizedét magában foglaló csoportot alkotnak – körében a Fidesz vezet 48 százalékkal, a második az MSZP 26 százalékkal, a Jobbik 14 százalékkal a harmadik helyen áll. Az aktív és elkötelezett választók 7 százaléka sorakozik fel az Együtt 2014-PM mögé, míg az LMP-re ebben a körben 2 százalék, a DK-ra 1 százalék voksolna.

 

„Hiába forrong a közélet, a parlamenten belüli és azon kívüli adok-kapok, a trafikbotrány, az ellenzéki pártok együttműködésének új alapokra helyezése nem hozott új szavazókat egyik pártnak sem, s a közhangulat mutatói is keveset módosultak” – olvasható az elemzésben.

Az Ipsos szerint ugyanakkor „némi hullámzás” megfigyelhető, az év eleji javulást követően áprilisban ugyanis valamelyest romlott az országban zajló folyamatok megítélésének mérlege, május elején viszont ismét kedvező változásokat lehetett regisztrálni. Jelenleg – közölte az Ipsos – az emberek 67 százaléka szerint rosszul mennek az ország dolgai, míg 26 százalék szerint jó irányban haladunk (a múlt hónapban 71, illetve 22 százalék volt ez az arány).

A kormányváltás szükségességéről alkotott vélemények lényegében három hónapja változatlanok: március-áprilisban 48-49 százalék fejezte ki óhaját az Orbán-kabinet távozására, arányuk most is 48 százalék. A kormány maradásának hívei három hónapja ugyanannyian, 32 százaléknyian vannak.

A pártpreferenciával nem rendelkezők csoportja a lakosság csaknem felét teszi ki, és ebből legnagyobb méretű a teljesen passzívak köre. A lakosság 24 százalékának, körülbelül kétmillió embernek a 2014-es választási részvételére nagyon kevés esély van az Ipsos szerint, az érintetteknek ugyanis a távolmaradásban már múltjuk van: 95 százalékuk 2010-ben sem szavazott. A passzívak az átlagosnál jóval pesszimistábbak és elégedetlenebbek. Nagy többségük, 83 százalékuk szerint rossz irányban mennek az ország ügyei, és csak 10 százaléknak van kedvező véleménye. A kormányváltás gondolata is erőteljes körükben, 53 százalék szerint más politikai erőnek kellene átvennie a kormányrudat; 10 százalék szerint a Fidesznek kellene maradnia.

A „titkolózók” csoportja ebben a hónapban 7 százalékos, tehát nagyjából 600 ezer választópolgár megtartja magának a pártpreferenciáját, azt a közvélemény-kutatók számára nem vallja meg. Véleményük alapján az Ipsos szerint kijelenthető, hogy ők is inkább az ellenzék felé húznak, de a kormánypártoknak is van ott tartalékuk. Közérzetük az átlagosnál kedvezőbb, de alapvetően negatív mérleget vonnak: 55 százalékuk szerint rossz úton jár az ország, 30 százalék viszont elégedettségét fejezte ki ezzel kapcsolatban. A kormány további működésével kapcsolatban a többségük (57 százalékuk) tanácstalan (pontosabban ebben a kérdésben is rejtőzködik), 29 százalék új kormányt szeretne, 14 százalék a régit. Elég aktív választói közegről van szó, héttizedük tervezi, hogy szavazni fog.

A bizonytalanok közé a népesség 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,3-1,4 millió választópolgár – mérte az Ipsos. Fele részük mutat részvételi hajlandóságot, így körülbelül 700 ezer szavazóra nagy valószínűséggel számíthatnak a pártok. A mostani politikai viszonyokkal meglehetősen kritikus a választani szándékozó, de jelenleg pártot nem találó polgárok csoportja: 77 százalékuk elégedetlen az országban zajló történésekkel, 53 százalékuk a kormány távozását szeretné. Ezzel szemben áll az aktív hezitálók 12-13 százaléka: ők elégedettek a közállapotokkal és a jelenlegi hatalmi viszonyok fennmaradását is szeretnék.

A passzív szavazók jellegzetes típusa a 30 év alatti, alsóközép státuszú, rossz munkaerő-piaci pozícióban lévő vagy éppen most munkanélküli, községben élő választópolgár. A titkolózók főképpen a közép- és felsőfokú végzettségűek körében, valamint vidéki kisvárosokban, falvakban élnek. Az aktív bizonytalanoknak nincsen egyedi társadalmi-demográfiai karakterük, így a pártok számára a feladat nehéz: nem tudnak koncentráltan rájuk találni, értük mindenfelé kell kampányolniuk – állapította meg májusi elemzésében az Ipsos.