Felsőzsolca Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid távon nem biztosított

Felsőzsolca Város Önkormányzata  pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályosságának ellenőrzéséről (13031)

Az államháztartás helyi szintjén megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, az eladósodás az Állami Számvevőszék figyelmét a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetére irányította. A 2011-ben megkezdett helyzetelemzés tapasztalatai megerősítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer működését veszélyeztette. Az adósságkonszolidációt követően kiemelt feladat az adósságállomány újratermelődésének megelőzése, ezért az ÁSZ 2013-ban is kiemelten fókuszál az önkormányzatokra, pénzügyi gazdálkodási helyzetüket, annak szabályosságát témacsoportos ellenőrzések keretében, kockázatalapú kiválasztás alapján értékeli.

Az ellenőrzés célja, tartalma

Az ellenőrzés keretében értékeltük az önkormányzat adósságkezelési és likviditási helyzetét, bemutattuk a pénzügyi egyensúly alakulására hatással lévő folyamatokat. Feltártuk az ezekre ható kockázatokat, a pénzügyi egyensúlyi helyzetet befolyásoló döntés-előkészítő eljárások szabályosságát. Minősítettük az ezekkel összefüggő belső kontrollok kialakítását és működését, valamint az ÁSZ által az ellenőrzött időszakban végrehajtott ellenőrzések megállapításainak hasznosulását. Az ellenőrzést a 2009. január 1. és 2012. június 30. közötti időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának ellenőrzésekor a 2011. december 31-én fennálló kötelezettségek keletkezésének időpontját vettük figyelembe.

Főbb megállapítások

Felsőzsolca Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid távon nem biztosított. Az Önkormányzat lakónépességére tekintettel a 2013. évi adósságkonszolidációban érintett. Az alacsony működési jövedelemtermelő képesség miatt a jelentős szállítói állomány és a – kormányzati adósságrendezést követően fennmaradó – pénzintézetekkel szembeni, valamint a PPP szerződésből eredő kötelezettségek fedezete nem biztosított, teljesíthetősége kockázatot hordoz.

Az Önkormányzat 2009–2011 között összesen közel 6,5 milliárd Ft költségvetési bevételhez jutott, teljesített költségvetési kiadása mintegy 6,9 milliárd Ft-ot tett ki. Az ellenőrzött időszakban feladat átvételére, átadására nem került sor. A feladatellátás szervezeti formája, valamint a feladatokat ellátó költségvetési szervek száma jelentősen nem változott, az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére kimutatható hatása nem volt. Az önként vállalt feladatok ellátása – az e feladatokra fordított kiadások működési és felhalmozási kiadásokon belüli aránya alapján – nem jelentett kockázatot.

2009–2011 között a működési és felhalmozási forráshiány együttes összege 438,9 millió Ft volt, amely a teljesített költségvetési kiadások 6,4%-át jelentette. A működési jövedelem kizárólag 2010-ben volt pozitív, főként az egyszeri jellegű, saját működési bevételek és támogatások hatására. A működési jövedelemtermelő képesség miatti kockázat erősödését jelenti, hogy 2011-ben a működési jövedelem a 78,3 millió Ft ÖNHIKI önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása támogatás mellett is negatív volt. A nettó működési jövedelem (pénzügyi kapacitás) 2010–2011 közötti csökkenését a működési jövedelem kedvezőtlen változásán túl, a kötvénytörlesztés megkezdése okozta.

Az ellenőrzött időszakban a pénzügyi egyensúly megteremtése és a működőképesség megőrzése érdekében tett bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések 19,7 millió Ft-os eredménye a pénzügyi egyensúlyi helyzetet számottevően nem javította.

Az Önkormányzat pénzintézetekkel szembeni kötelezettségei 2009. január 1-jétől a 2012. év I. félév végére 765,4 millió Ft-ról mintegy 1 milliárd Ft-ra növekedtek a CHF-alapú kötvény árfolyam-változása miatt. A kötvényt 2008-ban 600 millió Ft (mintegy 4,2 millió CHF) értékben bocsátották ki a fejlesztési feladatok fedezetének biztosítására. A likviditás fenntartására folyószámlahitelt vettek igénybe, amely 2010-ben – az árvízi védekezés rendkívüli kiadásai miatt – volt a legjelentősebb mind az átlagos, napi állomány mind a hitellel zárt napok száma alapján.

A szállítókkal szembeni kötelezettség 2012. június 30-án a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek 10,1%-át képezte. A 2012. év I. félév végi, 117,7 millió Ft szállítói tartozásállomány, azon belül a 27,8 millió Ft lejárt szállítói tartozás nemfizetési kockázatot jelent, melynek mérséklésére 77,2 millió Ft lejárt tartozást ütemeztek át a II. félévre.

A PPP szerződésben vállalt, szolgáltatási díjfizetési kötelezettség 2008–2023 között áll fenn. A szerződés szerinti kötelezettség 2012. június 30-ai állománya mintegy 1,2 milliárd Ft volt, amely jelentős terhet jelent az Önkormányzat számára, nehezíti pénzügyi egyensúlyának megteremtését. A 2012–2014. években 284,9 millió Ft – ebből a szállítói állományban szerepel 56,8 millió Ft már leszámlázott szolgáltatási díj –, 2015-től a szerződés lejártáig 953,1 millió Ft a várható kiadás. A 2012. év I. félév végi szállítói állományban szereplő összegből 50 millió Ft-ot – fizetési nehézségek miatt – a II. félévre ütemeztek át. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magánbefektető és az Önkormányzat között tárgyalások kezdődtek a PPP szerződés megszüntetése érdekében. Az Önkormányzat kötelezettségeihez kapcsolódóan az ingatlanok jelzáloggal való terhelése, különböző ügyletek miatti fedezetbe vonása az ellenőrzött időszakban nőtt. A 2011. év végén az ingatlanok 13,4%-a (325,8 millió Ft) megterhelt volt.

Az Önkormányzat kötelezettségeinek állománya 2012. június 30-án mintegy 1,3 milliárd Ft és közel 4 millió CHF volt. A vállalt hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek jövőbeni teljesítésére a működési jövedelem várhatóan nem nyújt fedezetet. A várható kötelezettségek teljesítésére szabad pénzmaradvány hiányában 51,4 millió Ft mérleg szerinti követelésállomány vehető figyelembe. Az adósságszolgálat teljesítéséhez felhasználható elkülönített tartalékkal nem rendelkeztek.

Az Önkormányzatnál a pénzintézeti kötelezettségvállalásokról szóló döntést nem alapozták meg a kötelezettségállomány alakulásának elemzésével, értékelésével, és nem határozták meg a visszafizetés lehetséges forrásait. A zárszámadási rendeletek előterjesztése tartalmazta a kötvénykibocsátásból származó kötelezettség árfolyam-emelkedésből adódó növekedését, azonban nem mutatták be a kötvény visszafizetését biztosító feltételeket. Nem írták elő a finanszírozási célú pénzügyi műveletek kockázatértékelési kötelezettségét.

A kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése nem volt megfelelő, mivel az ellenőrzött időszakban a pénzügyi egyensúlyt befolyásoló kockázatok beazonosítása, felmérése, értékelése, ezáltal kezelése elmaradt. A pénzügyi gazdálkodási folyamatok szabályosságát biztosító belső kontrolltevékenységek kialakítása, valamint a belső kontrollok működése – az ellenőrzés során feltárt hiányosságok alapján – nem volt megfelelő.

Az ÁSZ ellenőrzött időszakban végzett ellenőrzései közül a gazdálkodási rendszert érintő 2010. évi ellenőrzés során a pénzügyi, gazdálkodási helyzet javítására hat javaslatot tett. Az öt szabályszerűségi javaslatból egy részben teljesült, a célszerűségi javaslatot az Önkormányzat nem hasznosította.

Összességében az Önkormányzat működési jövedelemtermelő képessége gyenge, forrásai az ellátott feladatokra nem nyújtottak fedezetet. Felhalmozási kiadásai teljesítése érdekében kibocsátott kötvénytörlesztési és a PPP szerződésből eredő, valamint szállítói kötelezettségei tovább nehezítik pénzügyi gazdálkodási pozícióit, működését már rövid távon is korlátozzák.

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk

a polgármesternek, hogy terjesszen a Képviselő-testület elé a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors helyreállítását, hosszú távú fenntartását, valamint az adósságállomány újratermelődése elkerülését biztosító reorganizációs programot. Intézkedjen, hogy a költségvetési rendelettervezet, valamint annak évközi módosítása előterjesztését megelőzően mérjék fel a bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Javaslatot tettünk a szállítói kitettség és az adósságrendezési eljárás megindításának elkerülése érdekében, továbbá javasoltuk, hogy az adósságkonszolidációt követően fennmaradó kötelezettségek teljesítése érdekében terjesszen a Képviselő-testület elé egyensúlyi (elkülönített) tartalék képzésére vonatkozó döntési javaslatot.

a jegyzőnek, hogy a költségvetési és a zárszámadási rendelettervezetek készítése során teljes körűen mutassa be a többéves kihatással járó kötelezettségvállalásokat. A könyvviteli mérlegben teljes körűen szerepeltessék a kötelezettségek összegét, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő évben esedékes törlesztést a rövid lejáratú kötelezettségek között mutassák be. Működtessen a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a pénzügyi egyensúlyt befolyásoló kockázatok kezelésére alkalmas kockázatkezelési rendszert. Alakítsa ki azokat a belső kontrolltevékenységeket, amelyek biztosítják a pénzügyi, gazdálkodási folyamatok szabályosságát. Javaslatot tettünk továbbá az Önkormányzat gazdálkodási rendszerét érintő előző ÁSZ ellenőrzés részben hasznosult szabályszerűségi javaslatának megvalósítására.

A jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.