Gyárfás Tamás, Hofi Géza, Doszpot Péter, Chilko Ferenc, Kármán Irén, Juszt László, a Bors és a Népszabadság egy-egy újságírójának neve is felbukkantak a Prisztás-gyilkosság mai tárgyalási napján http://pestisracok.hu/

Gyárfás Tamás, Hofi Géza, Doszpo t Péter, Chilko Ferenc, Kármán Irén, Juszt László, a Bors és a Népszabadság egy-egy újságírójának neve is felbukkantak a Prisztás-gyilkosság mai tárgyalási napján, ahol az ügy egyik koronatanúja, Radnai László, a meggyilkolt vállalkozó lánya, Prisztás Ágnes, valamint a múlt hét pénteken már meghallgatott, de a mai napra újra beidézett kettes számú tanú tett vallomást. Az is kiderült, hogy Portik 2011-ben kereste a lehetőséget Pintér Sándor belügyminiszterrel való találkozásra.

Folytatódott ma az 1996. november 1-én, Prisztás József vállalkozó elleni merénylet elkövetésével vádolt Portik Tamás és két társa elleni indult büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A kettes számú tanú vallomását pénteken félbeszakították, így ma folytatta azt. A tanút zártcélú távközlő hálózat segítségével hallgatták meg, azaz nem a tárgyalóteremben, hanem egy ismeretlen helyszínen tett vallomást, eltorzított hanggal és képpel, amelyet a terembe közvetítettek. A tanúról kiderült, hogy az a K. Györgyi, akit 2001 júniusában együtt állt volt főnökével, Lakatos Andrással, azaz Kisbandival csalás miatt a bíróság előtt. A nő, amikor – elmondása szerint – Kisbandi meglógott a maffia pénzével, átnyergelt Portikhoz és az egyik bizalmi embere lett. Vallomásának mai részében a védelem és Portik Tamás kérdéseire válaszolt. Többek között azt állította, hogy eleinte Kisbandi mellett dolgozott, neki segített a pénzügyeiben ( a csalás miatt indult büntetőper vádiratában az ügyészek K. Györgyit Kisbandi titkárnőjeként szerepeltetik – a szerk.). A maffia pénztárosaként emlegetett Lakatos Andrásról a nő elmondta, hogy „Bandinál nem lehetett tudni mire kéri és mire költi a pénzt”. Mivel az éjszakai életben szinte mindenkitől kért pénzt, ” és már a fél városnak tartozott”, igen nagy káoszt okozott, amikor 1996 őszén távozott az országból. Elmondta, hogy ekkor megindult a harc Kisbandi a kölcsönök fedezetéül adott ingatlanokért. Ekkor majdnem a Seres Zoltán bandájához került, de végül mégis Portikhoz csatlakozott. Elmondta, hogy 1996 és 2005-ig dolgozott Portiknak, és attól a perctől kezdve, hogy 1996 karácsonya környékén, amikor a másodrendű vádlott. H. István egy beszélgetés alkalmával elmondta neki, hogy ő lőtte le Prisztás Józsfet, Portik folyamatosan fenyegette. K. Györgyi azt állította, hogy megmutatta Prisztás boncolási jegyzőkönyvét és fotókat, azzal: „Így járnak az árulók”. A nő szerint Portik ezeket egy korrupt rendőr ismerősétől szerezte meg. Arról is beszélt a nő, hogy korábban azért nem beszélt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak az ügyről, mert tudta, azok az NNI-s rendőrök, akiket a Vizoviczki-ügyben korrupció miatt letartóztattak, kapcsolatban álltak Portik Tamással. Arra a kérdésre, hogy miért vallotta be neki H. István a gyilkosságot, K. Györgyi azt mondta, hogy a férfi összeveszett Portikkal és kiborult. Azt mondta neki, elege van, hogy Portik halomra löveti az ellenségeit. A nő elmondásából az is kiderült, hogy a Prisztás-vagyon megszerzésében élen járó és a vállalkozó halála után a pozícióját megszerző Hoffmann István azért nem lett gyanúsított az ügyben, mert megdönthetetlen alibit biztosított magának. A nő szerint Hoffmann megegyezett Portik Tamással, hogy a vagyonból mind a ketten megkapják a részüket: Portikhoz kerülnek az ingatlanok, valamint különféle, főként Bábolna-részvények, Hoffmannhoz pedig a készpénz és az ingóságok. Arra kérdésre, hogy milyen feladatai voltak K. Györgyinek Portik mellett, a tanú elmondta, hogy legtöbbször a különféle pénzeket kellett neki borítékokban kiosztania. Ez egy Portik Tamás által készített lista alapján történt, és különféle ügyletek álltak a kifizetések mögött. A pénz általában bűncselekményekből származott és főként az ismerőseinek, ügyvédeknek, újságíróknak és az embereinek mentek. A nő szerint eleinte harminc ember is fenn volt a listán és volt olyan, hogy csaknem havi 30 millió forintot kellett beborítékolnia. Azt is elmondta a nő, hogy amikor Kisbandit a kétezres évek elején letartóztatták Portik pénzt és csomagot küldött be neki a börtönbe, fizette az ügyvédjét, és az édesanyjának havi apanázst adott. Portik arra a kérdésére, hogy mikor találkoztak utoljára, a nő elmondta, hogy két évvel ezelőtt, amikor arról érdeklődött, hogy tud-e a belügyminiszerhez, Pintér Sándorhoz valamilyen kapcsolatot. A nő állítása szerint azt mondta, hogy ismer valakit, aki ezt megszervezné, de a dolog végül is elhalt. De ismét szóba került a BRFK egykori vezető nyomozójának a neve, Chilko Ferencé, aki K. Györgyi szerint „rajta volt a listán” és havi rendszerességgel kapott pénzt Portiktól. De bejárt Portik vendéglőjébe, a Művészinasba Doszpot Péter is, akiről a nő megjegyezte, hogy ő ugyan nem volt fenn a kifizetési listán, de kapott Portikéktól „dolgokat”. De más ismert személyek is bejártak a Művészinasba. Például Gyárfás Tamás és Hofi Géza. Szóba került az is, hogy Portik a bujkálása alatt ugyan sok alvilági személyről, így Kisbandiról is írtak az újságok, róla azonban mégsem született cikk. A nő szerint ezt a maffiózó úgy érte el, hogy „a Művészinasból diktálta be” a Bors egyik újságírójának, később Kármán Irénnek, mit kell leírnia.