A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet emellett jogorvoslatért fordul az Emberi Jogok Európai Bíróságához is.
Az egyesület elfogadta elnöke, Falus Zsolt Ferenc javaslatát, és alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz. Elnöksége szerint a devizahitelezés Magyarországon megvalósult konstrukciója törvényileg szabályozatlan és hatóságilag felügyeletlen környezetben úgy valósult meg, hogy többször is súlyosan sértette az állampolgárok alaptörvényben rögzített jogait.
A hazai jogorvoslati lehetőségeket mindmáig korlátozza a törvényi szabályozatlanság – tudatta a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet, amely szerint a devizahitel olyan típusú pénzügyi eszköz, amit kizárólag befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó törvényi szabályozás mellett lehetett volna értékesíteni az ügyfeleknek. A devizahitel károsultak ezért egyetértettek abban, hogy a nekik okozott nagymértékű jogsérelem és károkozás miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak jogorvoslatért.
A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet korábban parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte Kövér László házelnöktől a Magyar Nemzeti Bank 2008-óta folytatott működésével kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy Simor András jegybankelnök az „egyedi válságkezeléssel kapcsolatos jegybanki tevékenységet” szolgálati titoknak minősítette. Az érdekvédelmi egyesület elnöke szerint a hazai jegybank forint árfolyam ellen érdekelt befektetései azért is magyarázatra szorulnak, mert az ellenérdekeltség nagyságrendje valós veszélyt jelenthetett az MNB törvényben előírt függetlenségére.
Korábban a Bankcsapda más civil tömörülésekkel együtt a kilakoltatások és a végrehajtások azonnali leállítása mellett a devizaalapú tartozások teljes eltörléséért tüntetett. Közleményük szerint „a deviza tőketartozás nyilvántartásáról szóló jelzáloghitelezés (…) tulajdonképpen csak devizában elszámolt pénzügyi konstrukció, ahol a korlátlan kockázatok névlegessége miatt a pénzügyi szolgáltatónak uzsora mértékű árfolyamnyeresége keletkezhet és keletkezett is”.
A civil szervezetek szerint a bankok és az állam felelőssége egyaránt felmerül a devizahiteleknek a lakosság túl széles körében való elterjesztésében, és úgy vélik, hogy jogos az érintett ügyfelek kártérítési igénye. Álláspontjuk szerint „a tartozások teljes eltörlésének a fedezete részben a magyar jegybanki, részben a hazai pénzügyi szektor és azok anyabanki forrásaiból meg tud valósulni”.
www.hir24.hu