A végleges adatok szerint 142,  korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülő embertől vonják meg a juttatásokat augusztus 1-től – hangzott el a témában rendezett hétfői budapesti sajtóbeszélgetésen. Az MTI úgy tudja, Biszku Bélát is érinti a döntés.

Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, a vonatkozó határozatokat május 31-én kipostázták az érintetteknek. Akik vitatják a döntést, 30 napon belül fordulhatnak bírósághoz.
A kiosztott háttéranyag szerint titkosszolgálati tevékenység miatt 112 személytől vonják meg augusztustól a pótlékot, egyéb jogcímeken 30 embernél született ilyen döntés.
Jelezte, neveket nem mondhatnak, egyéni határozatok születtek, és ha az érintettek saját maguk úgy döntenek, hogy nyilvánosságra hozzák a határozatot, akkor kommentálhatják azt.
Az MTI úgy tudja, Biszku Béla volt belügyminiszter is az érintettek között van.
Rétvári Bence az MTI kérdésére azt mondta: 8-16 ezer forint közötti juttatásokról van szó.
Schmidt Mária, történész, a bizottság tagja felidézte, hogy ezeket a pótlékokat az első szabadon választott Országgyűlés eltörölte, majd a Horn-kormány idején visszaadták.
Nehéz munkát kellett elvégezniük, mert a várakozásaikkal ellentétben az őrzött anyagokról az derült ki, hogy Göncz Árpád és munkatársai korábban semmiféle konkrét felülvizsgálatot nem végeztek el – fejtette ki.
Hozzátette: ezeket a juttatásokat politikai okokból utalták ki az érintetteknek, és sok esetben családtagok, élettársak is megkapták azt.
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője elmondta: 1127 aktát kaptak meg áttekintésre. Ezek átvizsgálása után döntöttek a pótlékok megvonásáról augusztus 1-i hatállyal. A jogszabály a szempontokról egyértelműen fogalmaz: a demokratikus államberendezkedés felszámolásában való közreműködés, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében játszott szerep, illetve azt követő megtorlásokban való részvétel, valamint titkosszolgálati tevékenység, párt- és állami vezetői tisztség – fejtette ki.
Kahler Frigyes, történész kiemelte: több olyan embert találtak, akiknél több ponton is fennállt az érintettség, ezen esetekben a legsúlyosabb tételt vették figyelembe. Ugyanakkor az is nehezítette a munkát, hogy például 1945-48 között adtak át kitüntetéseket olyanoknak, akik részt vettek az antifasiszta ellenállásban, és akik aztán részt vettek a demokrácia lebontásában, vagy állampárti tevékenységben.
M. Kiss Sándor történész hozzátette: nem automatizmusok működtek, alaposan végiggondolták a döntést, és a tartalmat is megnézték, azaz, hogy pontosan miért kapták az érintettek ezeket a juttatásokat. Nem pályaképet rajzoltak, „hanem történeti szempontból jogalkotók voltak” – fogalmazott.