Első lépés a papír begyűjtése  – mondta Boros Zoltán a szoljon.hu-nak
– Minden ami papírból van használható. Nagykátáról, Veresegyházáról, Pestről és itthonról is több ismerősömtől kapok újságokat, papírhulladékot. Gondosan összegyűjtöm őket zsákokba, majd csíkokra tépkedem a brikett alapanyagát. Korábban iratmegsemmisítőt használtam, de miután négy gép felmondta a szolgálatot, kézzel tépkedem szét az újságot. A papírhulladékot ezt követően az udvaron található áztatóba teszem. Az áztató aljára szórok egy kis fűrészport, majd papírréteg következik, középre szintén mehet fűrészpor és rá újabb papírréteg. Így sokkal keményebbre tudom préselni – mesélte az ötleteket az árokszállási nyugdíjas.

 

Nyolcvan literes hordóban körülbelül 25 kiló papírt áztat, amiből 10-12 darab papírbrikett korongot készít. A gyártás egész menetét a környezettudatosság, költségkímélő módszerek alkalmazása jellemzi. Az áztatás során Zoli bácsi, ha teheti, esővizet használ, de a vízóra- és a szerelőaknából is merített már vizet, így legalább a víz sem kerül pénzbe. A vízbe nem kell semmilyen adalékanyagot tenni, mert a cellulóz összefogja a papírt. Az áztatást követő munkafolyamat a beáztatott papírok összezúzása és a préselés.

Boros Zoltánnak már nyáron sok munkát ad a papírbrikett-készítés. 

– Igyekeztem minden eszközt saját magam elkészíteni, így nem kellett nagy összeget beruháznom a brikett készítéshez. A formaedényt például régi disznóvályúból készítettem. A korong formájúra préselt papírt az udvaron szárítom egy-két napig vagy akár egy hétig is. A jó papírbrikett lényege, hogy nagyon kiszáradjon és kőkemény legyen – tanácsolja Zoli bácsi.
A jól kiszárított papírbrikett korongokat zárt helységben tárolja a nyugdíjas. Elmondása szerint a téli fűtéshez a papírbrikett mellett szenet is használ. A házban hét helység fűtése körülbelül 60-70 ezer forintból jött ki összesen.

– A környezetvédelem szempontjából fontosnak tartom, hogy minél kevesebb fát vágjanak ki az emberek, ezért fát nem használok a fűtéshez. A papírbrikett egyébként a fához hasonló módon ég el, hamutartalma is nagyon alacsony, két-három százalék körül van. Fűtőértéke pedig nem sokkal kevesebb a fáénál, 13 ezer és 15 ezer kcl/kg között mozog – mondta a nyugdíjas.