Csöbör Katalin országgyűlési képviselő ünnepi beszédében szólt a trianoni békeszerződésről. Mint mondta, a trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek, és elsősorban nekünk, magyaroknak a tudatában.
– Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására – emelte ki az országgyűlési képviselő, majd hozzátette, a Nemzeti összetartozás napjának törvénybe iktatásával a magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. Az államhatárok feletti összetartozás valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi identitásának meghatározó eleme.
Csöbör Katalin kiemelte, az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására.
– Továbbá az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. A Nemzeti összetartozás napja nem gyásznap, habár nagyon szomorú időponthoz kapcsolódik. A Nemzeti összetartozás napja a történelmi visszaemlékezésen túl alkalom a Kárpát-medencei magyarság kapcsolatainak elősegítésére, a magyarországi fiatalok és kevésbé fiatalok külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére. Az Országgyűlés 2010. május 31-én megteremtette mindennek a feltételeit. A mi feladatunk, hogy éljünk a lehetőséggel – tette hozzá. minap.hu