Az adóhatóság revizorai júliustól gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat, pedig a NAV eddig sem tétlenkedett, tavaly kétszer annyi vizsgálatot vitt végig, mint egy évvel korábban – írja az ado.hu.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2012-ben 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, közel kétszeresét az előző évinek (1082). A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évinél, az átlagos nettó adókülönbözet 10,2 millió forint volt, lényegében megegyezik az előző évivel – ismerteti az Adó Online. A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.

Kocsis Zoltán, a Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza a portálnak elmondta, hogy a revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a bevallásokat. A másik gyakorlat, amikor először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amelynek során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen túl, ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti beszámolójában, az is kiindulási pont.

A revizorok elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják a banki adatokat, míg erre eddig akár fél évet is várniuk kellett.

A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallás utólagos ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére szolgál. Az adóhivatal ennek során napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adásvétele idézi elő.

Az adózók a vizsgálat során gyakran hivatkoznak arra, hogy kölcsön kapták a pénzt, ilyenkor azonban a hatóság azt is megnézi, hogy a másik fél adhatott-e kölcsön. Ajándékra hivatkozni csak akkor lehet, ha ezt bejelentették, illetékmentesen pedig csak egyenes ági leszármazottak ajándékozhatnak. Továbbra is „népszerű” igazolási kísérlet a menyasszonytáncból szerzett bevétel.

A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó-, illetve egyéb köztartozást felhalmozva. Az ügyvédi iroda közgazdásza felhívta a figyelmet arra, hogy a bizonyítási teher először az adóhivatalnál van. Ennek a közhiteles nyilvántartások és az adózó nyilatkozatai alapján felállított vagyonmérleggel tesznek eleget.

Ha a napi szintre lebontott mérlegben van olyan időszak, amikor a „zsebben” lévő pénz nem nyújt fedezetet a kiadásokra, akkor a bizonyítási teher a speciális becslési eljárás szerint megfordul, és az adózónak kell meggyőzően bemutatnia, hogy miből vásárolta az adott vagyontárgyakat, miből fizetett be a bankszámlájára, vagy miből adott kölcsönt cégének.

Az elévülésről érdemes tudni, hogy egy cselekmény a bevallás évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amely bizonyos esetben meghosszabbodhat, ami így a tényleges tevékenységhez képest plusz egy évet jelent (egy 2008. március 8-i ingatlanvásárlás 2014. december 31-én fog elévülni).

Bizonytalan helyzetben az önrevízió is megoldás lehet, ezt azonban a vagyonosodási vizsgálat megindulása után már nem lehet megtenni. Az adóhivatali levelek át nem vétele az adóellenőrzés megindulását és lefolytatását nem akadályozza – figyelmeztet a szakértő. Ha azonban valaki amiatt fél, hogy valamit korábban nem megfelelően vallott be, akkor érdemes egy adószakértővel megvizsgáltatni a helyzetet, és azután esetlegesen végrehajtani az önellenőrzést.

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint már kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, és meg lehetett ismerni az adóhatóság elvárásait. Ha valaki ellen ilyen eljárás indul, akkor mindenképpen javasolják, hogy forduljanak a területen járatos jogi szakértőhöz. Ha valaki úgy érzi, jóhiszeműen járt el, és úgy gondolja, hogy minden adót megfizetett, akkor is érdemes szakértő ügyvédhez fordulni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindig van olyan tétel, amiről az adózó elfeledkezett. Az adóhivatalban a vizsgálat alá vont adózók lehetőleg jogi képviselőjükkel együtt jelenjenek meg – tanácsolja a szakértő.