Ha elfogadja az Országgyűlés a földforgalmazási törvényt. Igaz, ezek a külföldiek csak uniós állampolgárok lehetnek.
A földvásárlási moratórium 2014. májusában lejár, így a kormány és az Országgyűlés sem tehet mást, mint hogy megszünteti a magyar és az uniós földművesek közötti megkülönböztetést. Több mint 200 civil szervezet azonban tiltakozott a hazai földpiac megnyitása ellen, illetve követelték, hogy a kormány tartsa be ígéretét és az általa elfogadott vidékstratégiának megfelelően a nagybirtokok helyett a helyben lakó családi gazdaságokat támogassa. A földtörvényt ugyan az ellenzék is egyöntetűen bírálja, de a hangsúlyok eltérőek.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a Népszavának elmondta: a törvény szövege alapján valóban felhúzza a Fidesz kétharmad a sorompót, hiszen az uniós állampolgárok nem számítanak majd külföldinek földvásárláskor. A Fidesz több mint tíz évig hangoztatta, hogy külföldiek Magyarországon földet nem vásárolhatnak, ám ez a korlát hiányzik a törvényből.
„Mindig azzal utasította el a kétharmad, illetve a kormány a jogi személyek földtulajdon szerzésének lehetőségét, hogy az megnyitja a külföldiek előtt is a földvásárláshoz vezető utat, ehhez képest a Magyarországon milliárdokat befektető, munkahelyeket teremtő, többségében magyar tulajdonú agrártársaságok továbbra sem vásárolhatnak földet, nem magyar állampolgárok azonban igen” – hangsúlyozta Tóth István. A MOSZ titkára szerint lelepleződött a kormányzati hazugság. Tóth István arról is beszélt, hogy sok ezer uniós állampolgár gazdálkodik több mint három éve Magyarországon, s ők jövő májustól azonnal jelentkezhetnek vevőként.
A jogszabály szerint a helyi földbizottságoknak egyetértési joguk lesz, a végső pecsétet pedig a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet üti rá az ügyletre. A MOSZ titkára megjegyezte, hogy egyelőre nem tudni, kikből, hogyan áll majd össze a településeken a földbizottság, illetve milyen szabályok szerint működik a jövőben. „Ezzel a megoldással nem zárható ki a korrupció lehetősége” – figyelmeztetett Tóth István.
Raskó György, agrárközgazdász is megerősítette lapunknak: az a több ezer uniós állampolgár, aki évek óta Magyarországon gazdálkodik, a moratórium megszűntével, a földtörvény értelmében, azonnal vásárolhat majd akár 300 hektár termőföldet. A szakember szerint jelenleg legföljebb 200 ezer hektárt használhatnak főleg uniós állampolgárok Magyarországon, akik várhatóan az általuk most bérelt területeket veszik majd meg. Mivel tőkeerősebbek a magyar termelőknél, elvileg nagyobb eséllyel juthatnak termőföldhöz.
Összességében nem hiszem, hogy 300-400 ezer hektárnál nagyobb terület kerülne a külföldiek kezükbe – vélekedett Raskó György. A szakember szerint jelentős lesz a külföldi vásárlási kedvben az eltérés az ország nyugati és keleti, valamint az észak-keleti régiói között. Nagyobb érdeklődésre lehet számítani a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező Alföldön Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar, és talán Csongrád megyében, illetve Baranya és Somogy megye fejlettebb részein, de főleg Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala megyékben. Sok osztrák, főleg burgenlandi gazda vásárolhat magának házat valamelyik nyugat-dunántúli településen és 3 évig béreli, majd utána az osztrák árak feléért vehet földet nálunk. Az új betelepülők is vásárolhatnak talán még további 100 ezer hektárt, így összességében félmillió hektáron, a teljes mezőgazdaságilag hasznosítható földterület 10 százalékán gazdálkodhatnak 2014-től a nem magyar, uniós állampolgárok.
Egyébként Raskó György is tart attól, hogy a településeken létrehozott földbizottságok a korrupció melegágyává válhatnak. Túl nagy lehet a kísértés, hiszen ha valaki például a Dunántúlon 50-100 hektárt örököl, de nem akarja művelni mert városban él, soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, az akár 50-100 millió forint értékű birtokhoz is hozzájuthat. Azután, ha el akarja adni a birtokát, akkor megbukhat a földbizottság vétóján, vagyis az üzletkötéshez elengedhetetlen egyetértés megtagadásán.
A szakember érthetetlennek nevezte, hogy miközben a helyi földbizottság dönthet arról, hogy ki vásárolhat, vagy bérelhet termőföldet a település határában, a határozatuk ellen nem lehet fellebbezni. Aggályos az is, hogy a törvényben a földbizottság rendkívül szubjektív szempontok alapján dönthet. Így például elutasíthatja a kérelmet, attól függően, hogy szerintük az hasznos, vagy sem a településnek. Az értékelés objektív kritériumai azonban hiányoznak a jogszabályból.
Raskó György nem tartotta kizártnak, hogy ezt paragrafust az Alkotmánybíróság és az unió is „elmeszeli”.Szerinte ezért a mai szavazás előtt kivehetik ezt paragrafust a törvényből.
A földbizottságok működését később kormányrendelet szabályozzák majd, és a részletek is csak akkor lesznek majd megismerhetőek. Raskó György szerint, aki el akarja adni a földjét, minél előbb tegye meg.
Vesztesek lehetnek a kisgazdaságok
A szakemberek úgy vélik, az új földtörvény a kormány ígéreteivel szemben leginkább a kisebb gazdaságokat érinti majd hátrányosan. A mai záróvita után a földforgalmi törvényt várhatóan elfogadja a kormánytöbbség. A jogszabály a közép- és nagybirtokok megerősítését szolgálja. A legtöbb szakpolitikus szerint a földtörvény rengeteg hibája mellett ez a lépés lehetővé teheti, hogy a családi gazdaságok is versenyképes, a piacra termeléshez elegendő üzemméretű birtokokat alakítsanak ki. Az állattartó telepek, illetve a vetőmagot termelő agrártársaságok – az eredeti tervezetben szereplő 1200 helyett – 1800 hektáros földterületen gazdálkodhatnak majd, ami akár ezer állattartó gazdaságot is érinthet.
Agrárszakemberek értelmezése szerint a törvény nem hoz létre új földbirtokos réteget, hanem 15-20 ezer – jelenleg is nagyobb birtokkal rendelkező – családi gazdaság húz majd hasznot a jogszabályból. Az érem másik oldala, hogy eközben az agrárcégektől elvett földek számos társaságot juttatnak majd a tönk szélére, sok ezer munkahely szűnhet meg azért, hogy a családi gazdaságok átlagosan 65-70 hektáros birtoka 100 hektár fölé hízhasson. Ez a szegmens többnyire nem foglalkoztat állandó munkaerőt, mert leginkább szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik és emiatt az állattartás sem bővül majd. Emellett a nagyok szétverése több tízmilliárd forintos közteher befizetésétől is megfosztja a költségvetést – figyelmeztettek agrárszakemberek.
Pórul járhat kétmillió tulajdonos
Éveken át emelkedtek a hazai termőföld árak. A földtörvény azonban rendkívül leszűkíti a vásárlásra jogosultak körét: kizárólag földművesek szerezhetnek földtulajdont. A csökkenő kereslet természetesen visszafogja majd az árakat. A földárak csökkenése kétmillió kistulajdonos birtokát értékeli le – figyelmeztettek szakértők. Jelenleg nagyok a különbségek az ország egyes régiói között a földárakban.
Becslések szerint hektáronként 0,5-1,5 millió forint között lehet termőföldet venni, de ettől eltérés lehet felfelé és lefelé is. Az árak kialakításánál figyelembe veszik a területi elhelyezkedést, a művelési ágat, a mezőgazdasági értéket, a terület méretét, a tulajdonosi viszonyt, minden ezt a támogathatóság és a természetbeni állapot alapján. Most még a haszonbérleti díjak is emelkednek, és 25-100 ezer forint között mozognak.
A földvásárlási moratóriumot a magyar és az uniós földárak nagy eltérése miatt vezethette be Magyarország. A különbség azonban alig-alig csökkent, így például Hollandiában átlagosan 14, Belgiumban 7-8, de a szomszédos Ausztriában is 3-6 millió forint egy hektár termőföld ára, ha van egyáltalán eladó. nepszava.hu