Tisztelt Pusztai László István Úr,
Engedje meg, hogy a feltett kérdéseire azok sorrendjében külön-külön válaszoljak:
1.Hogyan működik a rendszer? (Itt nagyjából a meleg víz útjára lennék kíváncsi, télen és nyáron meg persze adatokra)
Három rendszeren keresztül haladva jut el az avasi lakásokba a Mályiban kitermelt hő.
A Mályiban kitermelt geotermikus folyadék – a gáztalanítást és szűrést követve – a Kistokaji Hőközpontban, a hőcserélőn keresztül átadja a hőt a 22,5 km hosszúságú szekunder vezetékrendszerben keringő víznek. A hőátadást követve a geotermikus folyadék Kistokajban nagynyomással – a visszasajtoló kúton keresztül – sajtolódik vissza a földfelszín alá, a megfelelő rezervoárba.
A Kistokaji Hőközpontban a geotermális folyadék hőjét a hőcserélőkön keresztül a 22,5 km hosszúságú szekunder vezetékrendszerben keringetett kezelt víz veszi át, amely hő az Avasi Hidraulika Állomáson található hőcserélőn keresztül adódik át a Miskolci Hőszolgáltató távhőrendszerének.
A geotermális hőenergia hasznosítás rendszere az alábbi jól elkülöníthető, helyileg is elválasztható részegységekből épül fel:
· Mályi kitermelő kutak szivattyúval, szűrővel, gáztalanítóval,
· Termálvíz vezeték a Mályi kitermelő kút és a Kistokaji Hőközpont között
· Kistokaji Hőközpont
· Visszasajtoló vezetékrendszer
· Kistokaji visszasajtoló kút
· 22,5 km hosszú szekunder vezetékrendszer Kistokaj és Avas között
Miskolci Geotermikus Projekt számokban:
· Hőkapacitás 50-60 MW
· Kifolyási hőmérséklet 95, 105 °C
· Hozam (kutanként) maximum 150 l/s
· Termelőkutak mélysége 1 500 – 2 300 méter
· Termelőkutak száma 2
· Visszasajtoló kutak száma 3
· Beruházási költség 25 millió EUR
· Geotermikus hőigény 800– 1 100 000 terajoule
2. Lesz-e visszasajtolás. Ha nem, akkor készült- e hatástanulmány azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan befolyásolja a helyi kutak működését. Ha nem lesz visszasajtolás az mekkora megtakarítás, ez jelentkezik az átadási árban, vagy ez extra profit?
A Miskolci Geotermikus Projekt visszasajtolással valósult meg, így az elindulástól kezdődően a kitermelt folyadék visszasajtolásra került. A miskolci geotermikus rendszer tervezésekor átfogó modellezések készültek annak érdekében, hogy felmérhetőek legyenek a környezetre, a rezervoárra és a környező kutakra gyakorolt hatások. Ennek eredményeképpen több szempontot is figyelembe véve a PannErgy visszasajtolással valósította meg beruházást. A közeli kutak monitorozását a Miskolci Egyetem végzi annak érdekében, hogy az esetleges hatásokat rögtön észlelhessük, bár a modell alapján nem lesz befolyással a miskolci rendszer a térség (Miskolc, Miskolctapolca) kútjaira.
A visszasajtolás nem profit kérdése, hiszen csak akkor tudunk környezettudatosan működtetni egy geotermikus rendszert, ha nem csak a jelenre és a profitra, hanem a jövőre is gondolunk. A PannErgy abban érdekelt, hogy a kitermelt energia hasznosítása hosszú távon valósulhasson meg, amelynek egyik alapvető formája a geotermikus folyadék hőhasznosítását követő visszasajtolás.
3. Hogyan néz ki egy elszámolás a város és a PannErgy között. Árak hőmennyiség stb.
A Miskolci Geotermia Zrt. hosszú távú hőenergia szállítási szerződésben foglaltak szerint hőenergiát szállít a Miskolci Hőszolgáltató Kft-nek (MIHŐ), amelyet saját hálózatába táplál.
A MIHŐ részére átadott hőmennyiség mérése hitelesített hőmennyiségmérőn keresztül történik, amely az előremenő és a lehűlt víz hőmérséklet különbség és a tömegáram alapján számolja a mennyiséget.
A hőmennyiség mérését hivatott műszert és annak elhelyezését mindkét fél előzetesen elfogadta, mint elszámolási mérő, és a szerződésben megfogalmazottak szerint havi, közös leolvasást követően kerül sor az aktuális elszámolási számla benyújtására, illetve annak kiegyenlítésére. A felek közötti elszámolási árat a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben határozza meg.