Az Önkormányzat döntései Miskolcon egyre inkább magukon hordozzák a rövid távú előnyök hajhászását. Mással nagyon nem lehet magyarázni, hogy miért kért – és kapott – 5,65 milliárd forintot a város a Martinkertvárost a várossal összekötő új felüljáróra, az úgynevezett Y-hídra.

 

Az Y híddal a legnagyobb gond, hogy nem old meg semmit, egy tovább nem fejleszthető, milliárd forintokba kerülő és csak roppant korlátozásokkal megvalósítható régi, korszerűtlen terv, amit megtaláltak az irattárban.

Az Y-híd sem Martinkertváros közlekedését, sem a Búza tér tehermentesítését nem képes megoldani – nem hogy a kettőt egyszerre. Miskolc városa egyszerűen környezeti adottságai miatt nem képes elviselni több autót. A 3-as út kiterelése a Búza térről és a forgalom átvezetése a tervezett Y-hídon nem oldja meg a problémát, csak áthelyezi a Királyutca és a Vörösmarty utca kereszteződésébe, egy lakóövezet szívébe, ahol már így is túl nagy a forgalom, a zaj, a por.

Megoldást egyedül egy teljes Miskolci elkerülő félgyűrű jelenti és a tömegközlekedés fejlesztése. A 3-as út déli részétől induló elkerülő az M30-as autópálya város melletti szakaszán át annak folytatásában épülő elkerülővel levezetheti a városon átmenő tranzit forgalmat; míg a tömegközlekedés a városban élők életéhez való igazítása és milliárdos továbbfejlesztése nemcsak a belvárosban a személyautók csökkentését eredményezi, hanem munkahelyeket is teremt.

A Martinkertváros és Szirma közlekedését csak az oldhatja meg, ha a személyforgalmat egy kisebb kerülővel, de közvetlenül a város nagy ütőereként működő 3-as útra kötjük egy átvezetéssel a vasúton – és nem a vasúti csomópont közepében próbálunk egy bonyolult és nagy felüljárót építeni. Ez megoldható a két településrész között induló négysávos úttal, mely egyenesen a Tapolcai elágazás magasságában találkozik a hármas úttal, átvágva a nádasréten és lehetővé téve a Nádasrét – ami most csak egy mocsár és szúnyogtanya a város közepében – későbbi hasznosítását.

Miskolcon a közlekedést megoldani soha nem volt könnyű, gyakorlatilag az egész várost két út tartja össze. Ennek ellenére a tömegközlekedés tud olcsó(bb) és legalább olyan jó lenni mint régen volt, ha a hálózatot hozzáigazítjuk a város igényeihez. Itt gondolok arra, hogy a reptéri végállomást megszüntetve a Bosch túloldalán létesített új végállomással és a reptéri vonalak meghosszabbításával minden Boschba járó alkalmazott kényelemesen érhetné el Miskolc egyik legnagyobb munkaadóját. A tömegközlekedés szempontjait figyelembe véve megállapodásra kell jutni a volánnal egy új, Tiszai pályaudvari volánállomás felépítéséről, így a Kandó Kálmán téren igazi új városközpontot és intermodiális állomást lehetne létrehozni, kényelmes átszállási kapcsolatokkal, ahonnan a város minden pontja elérhető. Ez mellesleg fejlesztően hatna a környékre is, és Miskolc a legjobb arcát mutathatná a városba érkezőknek.

A felsorolást lehetne folytatni és külön posztokban fogom is.

Vajon a város vezetői mikor lesznek képesek átgondolni döntéseik következményeit, és az unokák javára dönteni? Igaz, akik autóval járnak, már megszokták, hogy a légkondi megszűri a levegőjüket…