Július elsejével hatályba léptek az orvhalászatra is vonatkozó, jelentősen szigorított új Büntető Törvénykönyv passzusai. Sokan reméljük, hogy ezek fordulópontot jelentenek majd az orvhalászat elleni küzdelemben, ugyanis a korábbi szabályozással ellentétben, mostantól kezdve valódi visszatartó ereje lehet az ilyen jellegű cselekményekért kiosztható büntetéseknek.
Eddig ugyanis csak az állatvédelmi törvény, bizonyos mondatait lehetett a gereblyéző, vagy nyakzóhálózó elkövetőkre ráhúzni, és állatkínzásért volt kiszabható a felfüggesztett, vagy letöltendő szabadságvesztés. A statisztikák szerint már ennek is volt jól érzékelhető visszatartó ereje, de az igazi fekete leves csak most következik.
Az új Büntető Törvénykönyv 246.§ -a így fogalmaz:
Aki
a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez,
b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A „halfogásra irányuló tevékenység”-be beletartozik sok minden. Elég az is, ha a vízparton nála van a háló, vagy a zsebéből előkerül az ólomba öntött hármashorog. Eddig nagyon komoly problémák voltak a bizonyíthatósággal, azt nyilatkozták az elkövetők, hogy találták, megsemmisíteni viszik a tiltott eszközt, vagy egyéb mesék kerültek elő, melyek gyakran elégnek bizonyultak, hogy a fejüket kihúzzák a hurokból. Az BTK ebből a szempontból egyszerűsíti a helyzetet.
Ezzel együtt fokozott figyelemmel kell eljárni azoknak a törvénytisztelő horgászoknak, akik tiltott eszközt találnak (pl. nyakzóhálóba akad a horguk), mert az új szabályozással, ha nem elég óvatosak, magukat is gyanúba keverhetik. A legjobb az, ha azonnal értesítik az illetékes halőrt, vagy rendőrt hívnak. Ha csak lehetséges, hozzá se szabad érni a fellelt tiltott eszközhöz.
Az új BTK végre kemény szigorral csap le az elkövetéshez használt egyéb eszközökre is. Ami már jó néhány európai országban ragyogóan bevált!
A 72. § (1) bekezdése kimondja: El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak.
A megfogalmazás szerint nem csak a csónak, csónakmotor, GPS készülék, mobiltelefon kobzandó el, de a szállító eszközök, tehát az autó is. Ráadásul a megfogalmazás szerint „amelyet …használtak, vagy arra szántak”, tehát nem is kell megvárni míg bepakolnak, így a tettenérés is egyszerűbb lesz, és a bírók mérlegelési köre is szűkül, mert a törvény nagyon szigorúan fogalmaz.
Még egyszer ki kell emelni, hogy a tisztességes állampolgároknak is nagyon körültekintően kell eljárni, ha tiltott eszközbe botlanak, mert ezzel a szabályozással nehéz lesz az eseteket kimagyarázni.
Üdvözlendő, hogy a halállományra leselkedő két fontos veszélyes „elem”, a természetes vízi halász, és a rabsic is kőkemény szabályozással találja szemben magát. Tényleg elindulhat végre a természetes vizek halállományának felfutása? Már csak a környezeti feltételeken kell javítani, ahol lehet, hogy a természetes ívást és a halak biztonságos telelését elősegítsük, és rövid időn belül érezhetővé fog válni a halállomány bővülése. A halőrzés hatékonyságának növelésével, a horgászok egy részénél tapasztalható mértéktelen hozzáállás megváltoztatásával, és az ifjúság horgászatra nevelésével lehet majd szép lassan teljes a kép. Mindennek az alapja a hal, és a sikerélmény. Talán valami elindult…