„Felszámoltam magamban a gyűlöletet és  csak a megértésnek, a szolidaritásnak és a szeretetnek szeretnék teret engedni az életemben” – mondta a Magyar Narancsnak Szegedi Csanád volt Jobbikos képviselő, akiről egy évvel ezelőtt derült ki, hogy anyai ágon zsidó származású, és aki az ügy kirobbanása óta nem nyilatkozott a sajtónak. Szegedi részletesen beszámol arról, fiatalon miért lett antiszemita, hogyan akart belőle választási csodafegyvert csinálni Vona Gábor, és hogyan fogadta a családja az identitásváltását.

 

Miután nagymamája megosztotta vele az évtizedekig őrzött családi titkot, miszerint az ő anyja – Szegedi dédanyja – zsidó volt, őt pedig a nevelőszüleivel együtt deportálták a holokauszt idején, Szegedi először azzal nyugtatta magát, hogy ettől még nem változott semmi, ő ugyanaz az ember maradt. Hamar rá kellett döbbennie, hogy ez nem így van.

Az első ember a Jobbikból, akivel megosztotta a történetét, azt tanácsolta neki, hallgasson az ügyről. Ez a stratégia viszonylag hamar ellehetetlenült, a kuruc.info ugyanis kitette Szegedi nagyszüleinek anyakönyvi kivonatait az internetre, így többé nem volt titok a származása. Ekkor a Jobbik egyes tagjai bocsánatkérésre és lemondásra szólították fel, ő azonban nem értette, miért neki kellene mentegetőznie azért, amiért a családját ártatlanul meghurcolták.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor viszont lehetőséget látott Szegedi származásában: úgy gondolta, ő lehetne a párt „lézerpajzsa”, a díszzsidó, és így akár az egész kampányt is végig lehetne csinálni. Egy másik elnökségi tag, Szegedi személyes jó barátja pedig viccesen azt ajánlotta megoldásnak, hogy lőjék agyon Szegedit, de rögvest szülessen újjá, 18 évesen, zsidó felmenők nélkül.

Szegedit ezek a beszélgetések mélyen megviselték, és úgy döntött, kilép a pártból. „Kirekesztőből kirekesztett lettem. Hirtelen megéreztem, milyen a másik oldalon lenni. Azt gondolom ez hozta el bennem a fordulatot” – mondta a Narancsnak. Azóta korábbi üzleti érdekeltségeit, például a Turul boltjait is felszámolta, könyveit pedig bezúzatta, hogy ne keltsenek továbbra is gyűlöletet. Most Oberlander Baruch rabbitól tanul a zsidó hagyományokról, a vallásról, a zsidóság történetéről, feleségével zsinagógába jár és a héber írást is megtanulta. Mint mondta, neki az életében kellett újjászületnie, és ezen megy most keresztül.

„Sokat beszélgettem a nagymamámmal, és valósággal sokkolt, hogy a holokauszt igaz, voltak gázkamrák, egyes csendőrök gátlástalanul kegyetlenkedtek a deportáltakkal, a nácik hogyan semmisítették meg a gyerekeket és az öregeket” – mesélt az első felismeréseiről a Jobbik ex-alelnöke. Furcsa módon egyébként éppen a zsidó vallást már 70 éve nem gyakorló nagymamája nem örült annak, hogy az unokája érdeklődni kezdett a vallás iránt. „Nagyszüleim úgy döntöttek, minél hamarabb asszimilálódni kell, hogy egy esetleges újabb zsidóüldözés az ő leszármazottaikat már ne érintse” – magyarázta a nagymamája reakcióját Szegedi. Családjában egyébként tulajdonképpen tabu volt a téma, bár édesanyja néha próbálta rávezetni a származására, Szegedi nem volt nyitott a dologra.

A politikusban az önvizsgálatok során az is felmerült, hogy a tudat alatti indentitáselutasítása és a lelki kompenzáció vezette némiképp a szélsőjobboldalra, „az egészséges hazafias érzelmeken kívül”. Egyébként Csurka István antiszemita írásai is nagy hatással voltak rá, a Jobbikba bekerülve pedig úgy volt az antiszemitizmussal, mint a kamaszok a dohányzással: „tudja az ember, hogy nem egészséges, de ha bekerül egy olyan társaságba, ahol mindenki cigarettázik, akkor ő is rágyújt, mert trendinek gondolja”.

Bár a saját története megtanította arra, hogy abszurd dolog másokat a származásuk alapján megítélni, azon még dolgozik, hogy a cigánysággal szemben is teljesen elfogadó legyen, de belátja, hogy sokszor durván megbántotta a cigányságot. „Az Isten szabadnak és egyenlőnek teremtette az embereket, az emberek építenek falat lélek és lélek közé. Az a dolgunk, hogy ezeket a falakat lebontsuk” – fogalmazta meg új ars poeticáját Szegedi. index.hu