Az óriás medvetalp komoly égési sérüléseket, heveny bőrgyulladást okozhat és hónapokra hólyagos foltokat hagyhat a bőrön.
Már Magyarországon is terjed a Kaukázusból származó óriás medvetalp. A növény Kárpátalján mindenhol megtalálható, tömegével nő. Érintése veszélyes, komoly égési sérüléseket és heveny bőrgyulladást okozhat. A Híradóban megszólaló kárpátaljai természetgyógyász a lábán próbálta ki a kertjében növő kaukázusi medvetalpat, hogy elkészíthesse az ellenszerét. Azt mondja, enélkül még csúnyábbak lehettek volna a néhány nap után is jól látható sebek. Ha ezeket elhanyagolják, akkor hónapokra hólyagos foltokat hagyhatnak a bőrön.
Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le, és óvjuk a fénytől. Andrij Pogorljak, a kárpátaljai megyei kórház égési és plasztikai sebészeti osztályának vezetője azt mondja, a medvetalp nedve nagyon fényérzékeny hatású, főleg ha napfény éri, mert akkor az ultraibolya sugárzás kémiai reakciót vált ki, ami lényegesen megnöveli a mérgező anyagok koncentrációját, ez váltja ki az égési sérüléseket
A kaukázusi medvetalp csak a virágzásakor ártalmas az emberre, ez az időszak viszont egész nyáron tart. A növényt a múlt század 60-as éveiben állati takarmányként termesztették Kárpátalján, azóta a veteményeskertektől a strandokig mindenhol elterjedt. A szakemberek azt mondják, csak folyamatos gyomirtózással lehetne megszabadulni tőle, csakhogy erre nincs pénz.
Jellemzői
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) az zellerfélék családjába tartozik. A Kaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos. Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat többé-kevésbé elkerülte, bár a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely környékén már tömegesen előfordul.
Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek páratlanul szárnyaltak (összetettek). A levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta). A levelek 1-2 méter szélesek.
A medvetalpak évelő növények.
Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről.
Mérgezési veszély
A kaukázusi medvetalp az zellerfélékre jellemzően furanokumarinokat tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz. Németországban 2003-ban 16 ezer balesetet regisztráltak. 2008-ban az év mérgező növényének választották. Ha a növény a bőrünkhöz ér, szappanos vízzel alaposan mossuk le az érintett területet, és forduljunk orvoshoz!
Védekezés
A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése. Ha a gyökér fölé egy nagy, nehéz kőlapot helyezünk, az két éven belül elpusztul. A magvak azonban hét (de egyes források szerint akár 15) évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására.
Összetéveszthetőség
A kaukázusi medvetalp nagyon hasonlít az Európában honos, kisebb termetű, és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra. Az angyalgyökértől azonban levelei alapján könnyű megkülönböztetni. Ahol elterjedt, ott gyakran előfordul, hogy néhány jóindulatú laikus rohamot indít a betolakodó ellen, és ennek során szinte minden ernyős virágzatú növényt lekaszabolnak.