Polónyi István oktatáskutató korábban azt mondta, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek azért vannak szerencsés helyzetben, mert több karuk van, és ezek közül a jobb helyzetben lévők „tudnak dobni egy kis ennivalót” a hátrányosabb helyzetűeknek intézményen belül. A héten azonban a Magyar Hírlap arról írt, a Felsőoktatási Kerekasztal nemcsak az iskolákat, de az egyes karokat is kategorizálná, és ennek megfelelően osztana nekik támogatást, megfosztva őket a finanszírozási lehetőségektől.
Az erőforrás-minisztérium felsőoktatási államtitkársága szerint viszont egészen másról van szó. Gilly Gyula, aki fontos szerepet játszott az említett koncepció kidolgozásában, azt mondja, ő csak a minőséget tartaná szem előtt. Szerinte a kis vidéki főiskolák saját fennmaradásuk érdekében a színvonalas képzéstől fosztanak meg sok tehetséges fiatalt, és a pénzükért vagy az utánuk kapott állami támogatásért cserébe olyan oktatást és papírt adnak nekik, amelyet a munkaerőpiac kevésbé értékel majd, mint mondjuk erős egyetemek hasonló címen kiadott diplomáit. „A fiatal tehetségek vannak a vidéki főiskolákért, vagy a főiskolák a fiatal tehetségekért?” – ezt kellene tisztázni Gilly szerint már legalább húsz éve.
Szakegyetemek – Miskolc visszatér a gyökerekhez
A koncepció második kategóriájába a regionálisan vagy országosan egyedülálló karokat, szakokat működtető szakegyetemek kerülhetnek. Ide tartozna a Miskolci Egyetem, a Veszprémi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem vagy a gödöllői központú Szent István Egyetem. „A Miskolci Egyetemen pillanatokon belül meg fog szűnni a jogi és a bölcsészképzés, ezzel mindenki így számol” – mondta az Indexnek Polónyi, aki szerint az ottani „BTK-ra eddig sem jelentkezett senki” (a felvi.hu adatai szerint idén 361 volt a jelentkezők száma).
A Miskolci Egyetemről az utóbbi időben főleg a rektorváltás körüli balhé miatt hallani sokat. A kormány szerint nagyon fontos, hogy ki áll az intézmény élén, mert „a Miskolci Egyetem a térségben megfelelő perspektívával rendelkező intézmény”. Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint ugyanakkor ez is a kormányzati centralizáció egy példája, és az egyetemi autonómia korlátozásáról szól, amikor „a hivatalos rektorválasztási eljárás eredményét a miniszter megváltoztathatja”.
Polónyi István úgy látja, a „gazdaságilag helytálló” pályázatot várják itt is, vagyis egy olyan vezetőt, aki „kinyírja majd a jogász-, a közgazdász- és a bölcsészkart”. A saját emberüket akarják odatenni, „nem is értem, hogy áll még ott a képzés” – jegyezte meg a szakértő.
Miskolcnak
az előző évhez képest radikálisan, nagyjából 25 százalékkal csökkent az állami támogatása, az elmúlt öt évben összesen négymilliárd forinttal. Az 1,7 milliárd forintos, vagyis öthavi állami támogatást jelentő megszorító csomagot tavasszal jelentették be. Emellett tavalyról 105 milliót kapnak vissza, és idén további 700 milliót várhatnak az államtól.
Az ME most öthavi állami támogatásnak megfelelő bért akar kigazdálkodni a tanszékek összevonásával, nyugdíjazásokkal, a heti 40 órás munkaidő 36 órásra csökkentésével és önkéntes alapon vállalt fizetés nélküli szabadságokkal. Mindezzel együtt a szenátus nemrég 47 közalkalmazott, főleg oktató-kutató elbocsátásáról is döntött.
Szakegyetemként az ME képzési és tudományos profilja viszonylag szűk lenne. Ebből az egyetem arra következtetett, hogy ezzel az állami támogatás mértéke is csökkenne, emiatt tüntettek is korábban. Az egyetemen azért az Indexet arra kérték: ne fessünk „az észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási intézményének, nagy múltú és elismert egyetemünknek feltételezésekből építkező, hangulatkeltő jövőképet”. Nem festünk, a felsőoktatási koncepció nyomán ugyanis Miskolcon sem a pénz csökkenne, csak a profilt kellene megváltoztatni.
Polónyi korábban azt mondta, szerinte itt leépíthetnék a nem műszaki karokat. Ez több mint félezer munkahely megszűnését is jelentené. Az államtitkárság elmondása alapján viszont ennél kevésbé konkrét a koncepció. Ők csak azt szeretnék, hogy a diákok döntsenek, jelentkezéseiket olyan intézményeknek adják, amelyek szerintük érdemesek a megmaradásra.
Gilly szerint a mostani felvételi eljárásban jól látható, hogy azzal, hogy a keretszámok eltörlésével a felvételizők lényegében szabadon választhattak, hova adják be felvételi kérelmüket, egyértelműen az erős, jó nevű iskolák felé húztak a fiatalok. A koncepció a hallgatókat egyénileg finanszírozná, és cserébe olyan feltételeket szabna, mint például az egyetem elvégzése meghatározott számú félév alatt. A cikk folytatása itt. index.hu