Nyilvános átverés? Hogy van az, hogy Orbán Viktor személyében új egészségügyi minisztere és államtitkára is van az országnak – tette fel a költői kérdést a nepszava.com-nak Falus Ferenc. A volt országos tisztifőorvos, egészségügyi szakértő világossá tette: a kormányfő semmilyen szakmai kompetenciával nem rendelkezik egy ilyen ügyben, épp ezért indokolhatatlan közbeavatkozása. Ráadásul a politika két szinten is belenyúlt a szakmai eljárásba, hiszen a hatósági szintet először a megyei népegészségügyi szervtől elvonta az országos hivatalhoz, majd a kormányfő adott az ügyben valójában illetékeseknek politikai utasítást. (Archív fotó)
Falus szerint egyértelmű, hogy nem tisztességes a tájékoztatás az ügyben, amit csak fokoz „az aljas feltételezés, hogy Csiba Gábor esetleg nem pártatlanul járna el, vagy befolyásolná a vizsgálatot”. Úgy vélte, az igazgatónak nem lehet közvetlen felelőssége, viszont azzal, hogy a kabinet egy ilyen átfogó vizsgálat idején lefejezi az intézményt, gyakorlatilag a hatékony intézkedést lehetetleníti el. Kifogásolta, hogy napokon keresztül titokban tartották az ügyet, nem tájékoztatták megfelelően a helyieket, később pedig csak félinformációkkal látták el a nyilvánosságot. Azt sem érti, hogy míg zajlanak a szakmai vizsgálatok, miért kellett feljelentést tenni, „sőt, mi köze az egészhez az ügyészségnek”.
Falus „nyilvános átverésnek” nevezte a kormányzati kommunikációt, s emlékeztetett: Orbán nem rendelt el Miskolcon gyászt, nem nyilvánított részvétet, nem ajánlott fel segítséget, segélyt az érintett családoknak, sőt, az édesanyák hogylétéről senki sem beszél. Egyébként szakmailag helyénvalónak nevezte az átfogó vizsgálatot, noha – mint mondta – semmiféle garancia sincs arra, hogy ezek egyértelműen meg fogják határozni a tragédia okát.
Más kórházigazgatók szerint a helyszínre rendelt állami vezetőknek sem volt semmi keresnivalójuk Miskolcon, hiszen legfeljebb csak megzavarták a szükséges vizsgálatokat. Nem tudni, a miniszterelnököt ki és mikor tájékoztatta a sorozatos tragédiákról, s hogy milyen hatáskörében járt el, de az sem érthető, mi indokolta a vizsgálatok lezárulta előtt, hogy a kormány büntetőfeljelentést tegyen. A kabinet ugyanis jelezte, hogy az ügyészségen bejelentést tesz az ügy körülményeinek kivizsgálására, a police.hu-n olvasható közlemény szerint pedig az elhunyt újszülöttek ügyében foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást. Papp Károly országos rendőrfőkapitány az Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe utalta a nyomozást, ami szintén érthetetlen, hiszen a helyi rendőrségtől indokolatlanul vonták el az esetet. Orbán beavatkozását ugyanakkor Miskolc fideszes polgármesterének nyilatkozata magyarázhatja: Kriza Ákos szerint „egy gondoskodó állam segít abban, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban kivizsgálják ezt az ügyet”.
Fura lenne, ha Csibát bántódás érné
Nem valószínű, hogy politikai okokból függesztették fel a miskolci kórház igazgatóját, hacsak nem a példa statuálás a cél. Csiba Gábor ugyanis a KDNP honlapja szerint a párt országos elnökségének és a borsodi megyei közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának is tagja. 13 éve vezeti miskolci kórházat, de alig egy évvel ezelőtt a GYEMSZI ismét főigazgatónak nevezte ki, méghozzá 5 évre. Saját önéletrajza azt is megemlíti – pártkötődését elhallgatva – , hogy 2002 óta folyamatosan tevékenykedik a megye és a város egészségügyi és pénzügyi bizottságának tagjaként.
2009-ben megválasztották a Stratégiai Szövetség a magyar Kórházakért egyesület elnökének, de tagja az 1989-ben alakult Keresztény orvosok Magyarországi Társasága miskolci szekciójának is. Nemrég nagy botrányt kavart, hogy a miskolci trafikmutyiban Csiba is érintetté vált, hiszen lánya, Csiba Anna Eszter Miskolcon és Sajószentpéteren is egy-egy dohányboltot nyithatott. De a sajószentpéteri nyertesek között szerepel Csiba Gábor Tamásné, azaz a felesége is.
Nem egyedi eset
Lapunknak név nélkül nyilatkozó, de a konkrét ügyet nem ismerő orvosok szerint nem ritka a koraszülött csecsemők halála, de a nyolc haláleset kiugrónak számít. Koraszülöttnek a 36. hét előtt született babákat nevezik, az eddigi legfiatalabb magyar koraszülött a terhesség 23. hetében, 380 grammal jött a világra. Az első hírek szerint igen kis súlyú újszülöttekről van szó, ez a definíció az 1000 és 1500 gramm közötti koraszülöttekre vonatkozik. A miskolcihoz hasonló koraszülött intenzív osztályra kerül minden újszülött, akinek kevesebb mint másfél kiló a súlya. Míg az Európai Unió fejlett országaiban százból átlagosan 3-4 baba koraszülött, nálunk ennek a duplája, 8-8,5 százalék a koraszülöttek aránya, ami azt jelenti, hogy évente 7-8000 magyar baba jön koraszülöttként világra.
A KSH adatai szerint idő előtt a legtöbb gyermek Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod megyében születik, azaz Miskolcon különösen sok koraszülöttet kell ellátni, a megyei kórház ominózus osztálya rendszeresen teltházzal üzemel. Ráadásul a nyár, így a július és az augusztus a legkritikusabb időszak a koraszülött osztályokon, hiszen ekkor születik a legtöbb gyerek, s a nagy meleg miatt gyakrabban indul meg idő előtt a szülés. Ilyenkor több haláleset is előfordulhat, de a meleg kedvez a fertőzések terjedésének is, sőt, a babák állapotát is ronthatja.
A mostani eset korántsem egyedi. 2008-ban a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház koraszülötteket ellátó centrumában baktériumfertőzés miatt egy 16 napos csecsemő meghalt, és 12 koraszülött betegedett meg. A fertőzés okát az ÁNTSZ vizsgálta, de csak annyit állapított meg, hogy mindegyik baba másik intézményből került a Péterfybe, így a fertőzés forrása nem a kórház volt.
2008 szeptemberében 13 koraszülött halt meg 24 órán belül a törökországi Izmir egyik közkórházában, feltehetően fertőzés következtében. Ugyanebben az évben, néhány hónappal korábban pedig két hét alatt 27 koraszülött halt meg egy ankarai kórházban. Az orvosok különböző okokkal, fertőzéssel, szívelégtelenséggel, szülési komplikációkkal magyarázták a haláleseteket, a szakszervezet azonban a rossz higiéniai körülményeket tette felelőssé. nepszava.com