Este fél kilenckor bejelentette az egyiptomi rendőrség, hogy felszámolták az iszlamista tüntetők két sátortáborát, ahol ezelőtt hetekig volt ülősztrájk. A BBC-n és a New York Times-on a cikkek továbbra is az „Erőszak Egyiptomban” címmel futnak.
Az egésznapos összecsapásban rengetegen meghaltak: a hatóságok sokáig 149 ember halálát ismerték el, aztán ezt estére 278-ra emelték, akik közül 43 rendőr. A Muzulmán Testvériség szerint viszont akár 2000 áldozat is lehet. Az összecsapásokban életét vesztette a Sky News egyik operatőre, a Muzulmán Testvériség egyik vezetőjének 17 éves lányát pedig hátbalőtték, a szervezet több fontos tagját letartóztatták. A belügyminisztérium tagadta, hogy bárki is azért vesztette volna életét, mert éles lőszert vetettek be.
Az ideiglenes egyiptomi kormány délután négy órától egy hónapra szükségállapotot hirdetett ki az országban, este héttől reggel hatig pedig kijárási tilalmat is bevezettek több városban, köztük Kairóban.
Délután hat órakor távozott a kormányból az alelnök, Mohamed el-Baradej. A Nobel-békedíjas politikus levelében azt írja, nem tud felelősséget vállalni olyan döntésekért, amelyekkel nem ért egyet, és melyek következményeitől személyesen is tart. „Egyetlen csepp vér kiontásáért sem tudnám elviselni, hogy felelős legyek”. Baradej szerint az egyiptomi politikai válság békésen is megoldható lett volna.
Egyiptomban az elnök vezeti a kormányt , amelyben liberális fékként vett részt a most lemondott el-Baradej is. A mostani egyiptomi kormányt a hadsereg segítette hatalomra, még július elején. Akkor a hadsereg főparancsnoka megbuktatta az ország első demokratikusan választott, iszlamista kormányát, és a helyére új, szekuláris vezetést nevezett ki. Azóta a kormány és a hadsereg egymás szövetségesei. Baradej eddig a kormányon belül dolgozott azért, hogy a rendőrök ne bántsák a tüntetőket.
A New York Times a mai eseményeket úgy értékeli, azok nyilvánvalóan azt jelzik, hogy Egyiptomban a kormányon belüli liberális ellenállás felaprózódott, és visszatér a régi rendőrállam, amely a 2011-es forradalom előtt a katonasággal karöltve három évtizeden át irányította az országot.
Fél kilenc körül sajtótájékoztatót tartott Hádzim el-Beblávi miniszterelnök, aki szerint a rendőrség visszafogott volt. Egyúttal azt is megígérte, hogy 2014-ben választásokat tartanak majd. John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte az erőszakot, és arra szólította fel az egyiptomi kormányt, oldják fel a szükségállapotot.
Buldózerekkel indultak meg
A rendfenntartó erők reggel lezárták a tiltakozók által elfoglalt két térhez vezető utcákat, és könnygázgránátokat lőttek a tüntetők közé. A BBC tudósítója szerint egy ideig lehetetlen volt gázmaszk nélkül lélegezni. A CNN szerint Molotov-koktélokat is bevetettek, a hatóság közleménye viszont ezt cáfolta. A BBC tudósítója legalább két órán át hallotta, ahogy éles lőszerrel lőnek a helyszínen.
Sokan még az akció előtt elhagyták a sátortábort, mások viszont a bejáratnál emelt barikádokon állva vissza akarták verni a rendőröket. A CNN felvételei szerint buldózereket is bevetettek, de sok tüntető még ekkor sem próbált elmenekülni a helyszínről. Ők azt kiabálták, hogy felkészültek a halálra. Sokan köveket dobáltak, és autógumikat gyújtottak fel.
A szemtanú a SkyNewsnak azt mondta, géppuskákat, mesterlövészeket, AK-47-es és M16-os puskákat vetettek be a biztonsági erők. Állítása szerint a háztetőkön lapuló orvlövészek azt is megakadályozták, hogy a sebesültek a táborban felállított kórházba menekülhessenek. Szemtanúk a CNN-nek azt állították, hogy a szerdai véresebb összecsapás volt, mint bármelyik az elmúlt hat hétben. index.hu