A szerb jegybank kormányzója  szerint a belgrádi kormány pénzügyminiszterének, Lazar Krsticsnek első célja lesz megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal. Nikola Altiparmakov, a monetáris tanács tagja szerint az ország a pénzügyi csőd szélén áll.
Szerbia a csőd szélén áll, és a jegybank elnöke szerint megfelelő valutatartaléka ellenére szüksége van arra, hogy hitelt kapjon a Nemzetközi Valutaalaptól. Jorgovanka Tabakovics, a szerb jegybank kormányzója szerint az újjáalakult belgrádi kormány pénzügyminiszterének, Lazar Krsticsnek első célja lesz megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal, amire annak ellenére szükség van, hogy az ország 10,7 milliárd eurós valutatartalékkal rendelkezik.

 Mint a TV Pinknek elmondta, erre nemcsak a hitel miatt van szükség, hanem azért is, mert Szerbiának szüksége van egy jó tanácsadóra és ellenőrre, és növeli a befektetők bizalmát. Támogatásáról biztosította az új pénzügyminisztert, és hangsúlyozta, hogy a jegybank stabil keretet kell biztosítson az átalakított kormány gazdaságpolitikájának megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a kiadásokat a reális lehetőségekhez kell igazítani, különös tekintettel a magas költségvetési hiány finanszírozásának szükségességére. Az infláció csökken, jelenleg havi átlag 0,2 százalékos, és október végére beáll a 4 százalék plusz-mínusz 1,5 százalékos jegybanki célsávba. Ami a banki kamatokat illeti, Tabakovics kijelentette, hogy a piacgazdaságban azok hatósági korlátozása csaknem soha sem bizonyult előnyösnek az állampolgárok számára – idézte a B92 rádió.

Nikola Altiparmakov, a bank monetáris tanácsának tagja szerint Szerbia a pénzügyi csőd szélén áll, elkerülhetetlen a költségvetési kiadások csökkentése, a magángazdaság élénkítése, az állami fizetések és nyugdíjak ellenőrzés alá vétele. Emlékeztetett arra, hogy az átmenet első éveiben az állam túlköltekezését fedezték a privatizációs bevételek, amikor azonban ez a forrás elapadt 2007-2008-ban a hitelfelvétel elszabadult. Az államadósság a 2008-as 30 százalékról 2013-ra a GDP 62 százalékára emelkedett. Évek óta a társadalom 10 százalékkal többet költ, mint amennyit megtermelt. Ez a trend csődbe viheti az országot, meg kell állítani. A kormány reform- és rendteremtési tervei esélyt adnak erre, különös tekintettel az állami vállalatok sok éve halogatott szerkezetátalakítására, a közalkalmazotti gárda feleslegének leépítésére – nem tartható fent az a helyzet, amelyben a veszteséges állami cégek évente 750 millió – 1 milliárd eurójába kerülnek a büdzsének, és a költségvetés 80 százalékát viszik el a közalkalmazotti bérek, a nyugdíjak és a szociális kiadások, amiken a kormány már jövőre a GDP 1 százalékát akarja megtakarítani.
www.napi.hu