Színekkel varázsol derűt  az idei évadban a Miskolci Nemzeti Színház, amely ebben az évadban ünnepli 190. születésnapját – hangzott el a teátrum szerdai évadnyitó sajtótájékoztatóján.

 Kiss Csaba igazgató elmondta: minden hónapnak lesz egy jellemző színe, amely egy kis játékosságot, plusz gazdagságot ad majd a bemutatóknak. Azt a műfaji és stiláris gazdagságot szeretnénk estéről estére a közönség elé tárni, amely a színháznak két és félezer éve a lényege. „Gondolat és érzelem, nevetés és megrendülés, zene, tánc, költészet” – fogalmazott a direktor.

Elmondta: szeptemberben a reménylila dominál, amely az öregség, a bűnbánat, a fájdalom, a nosztalgia, az érzékenység, a figyelmesség és a luxus színe. Ekkor láthatják a Lili bárónő című operettet, a Négyszögletű kerek erdő mesét és a Rómeó és Júlia táncelőadását.

Október a szüreti narancs, az ősz színe: „játékosság, vidámság, a szellem és a libidó egyensúlya, az élet könnyebbik oldala”. Bródy Sándor A tanítónője, Az ember, az állat és az erény című darab, valamint Gregg Opelka, C’est la vie című műve szerepel a palettán – sorolta.

Novembert a Szinva-kék jellemzi, amely a halhatatlanság színe, és rámutat a kényelem, a tehetség, a szavahihetőség és a kitartás fontosságára. Ebben a hónapban láthatják a nézők a My Fair Ladyt, illetve a Kézről kézre című darabot. December nem véletlenül toll-fehér, ekkor válik valóra a lélek győzelme az anyag felett, a jóság, a sokoldalúság, a túlvilág, a transzcendencia, és néhol a gyász színe. Ennek megfelelően Csehov Sirály és Georg Büchner Woyzeck című alkotása csábítja a nézőket a színházba – hangoztatta.

A januári borvörösben az élet színe, a felébredés, az újraszületés, a szenvedély kap helyet, a sötétebb árnyalatai a dühöt, az erőt, a lebírhatatlan vágyódást, a gonoszságot hordozzák. Műsoron lesz a Don Giovanni és Ibsen Rosmersholmja.

Februárban a hajnal-türkiz a főszereplő, az állandóság, az érzékenység, a bizakodás és kitűnő ízlés megtestesítője. A Sirály és Vajda János Don Perlimplin, valamint Don Cristobal kortársoperája látható majd Keszég László rendezésében.

Márciusban az ultramarin uralkodik, a csend, a nyugalom, a kitartás és a férfiak színe, amely hűséget, bölcsességet, bizalmat is jelent egyben. Szerepet kap Weöres Sándor Holdbéli csónakosa és Michael Frayn Függöny fel! című bohózata.

Áprilist neonzöldre festik a színházban, ez a fiatalság, a tettrekészség, a feltűnés, a szemtelenség színe, de benne van a termékenység is. Sötétebb, mélyebb tónusa a pénzre, anyagiakra utal. Ekkor rendezik meg a Határtalan napokat.

Május már az érett napsárgát hozza, a Nap, az isteni fény, az örökkévalóság színe, inspirációt és a boldogság utáni vágyat jelképezi. Anton Pavlovics Csehov De mi lett a nővel? című darabját mutatják be.
Június rózsaszínű, a test és a hús színe, érzékenység, törődés, édes kifinomultság, de sebezhetőség, a kiszolgáltatottságtól való félelem is benne van. Miskolc ekkor válik operafővárossá a Bartók+ Operafesztivál részeként – hangsúlyozta Kiss Csaba.