Emlékeznek Jack Lemmonra
, amint A legénylakás című Billy Wilder-filmben sokszáz más kishivatalnokkal ül egy óriási, káprázatosan perspektivikus New York-i irodában? Majd amikor egy teniszütővel szűri le a spagettit, Shirley MacLaine pedig szeretettel nézi? Vagy a párizsi Les Halles-ra, ahol Lemmon, immár az Irma, te édesben, a színpompás húsokat, gyümölcsöket – és a lányokat mustrálja? Vagy A vád tanúja tárgyalótermére? Orson Welles Othellójának kopár, félelmetes várfalaira és csúcsíves ablakaira? A szerelmek városa Párizsára? Yves Montand-ra, amint Az éjszaka kapuiban a Hulló falevelek című slágert énekli? Muszatics Péter írása
Aki mindezt megalkotta, éppen húsz éve halt meg. Alexander Trauner nemcsak a filmtörténet egyik legnagyobb díszlettervezője volt, hanem honfitársunk is: Trauner Sándor Budapesten született, Csók István növendéke volt, mielőtt Párizsba ment, hogy – párizsibb legyen a párizsiaknál. Szája szélén állandóan ott lógott a cigaretta, hanyag és nyugodt mozdulatai elképesztő munkabírást palástoltak, díszlettervei szinte káprázatos festmények, fotói – Brassai, Robert Capa és André Kertész (mind magyar származásúak) képei mellett – a legfontosabb források a francia főváros eltűnt mindennapjairól. Párizs a kollektív moziemlékezet része lett, és ez részben neki köszönhető.
Jónéhány olyan magyar van, aki külföldön ismertebb, mint Magyarországon. A Jameson CineFest filmtörténeti sorozata, a CineClassics olyan filmeseket mutat be, akikre ráillenek a fentiek. Számos olyan magyar származású és világhírű, de nálunk szinte ismeretlen alkotó van, akiknek az életműve még felfedezésre vár. Kevesen tudják, hogy Miskolc mellett, Ricsén született Adolph Zukor, a Paramount Pictures alapítója, a szintén közeli Tolcsván pedig Willian Fox, aki a 20th Century-Foxot hozta létre. Az Oscar-díjas Emeric Pressburger egyenesen miskolci: Michael Powell állandó alkotótársa a brit mozi egyik legnagyobb alakja, Magyarországon azonban alig ismert. Fantasztikus filmek, élettörténetek várnak tehát felfedezésre.
A fesztiválon 2009-ben Emeric Pressburger volt a fókuszban, az Oscar-díjas művészre nemzetközi konferencia – többek között Oscar-díjas unokája, Kevin Macdonald rendező emlékezett. 2010-ben pedig a Korda-testvérek: Sir Alexander, Zoltán, és az Oscar-díjas Vince. Többek között a méltatlanul legkevésbé ismert Kordát, Zoltánt mutatta be konferencia, a neves brit filmtörténész, Charles Drazin, Korda Zoltán fia, David Korda és a kitűnő brit-szakértő, Takács Ferenc részvételével, majd A négy toll című brit klasszikust vetítettük.
A CineClassics 2011-ben Szőts Istvánnal, máig aktuális, a magyar filmművészet ügyében írt Röpiratával foglalkozott (és Szabó István bevezetőjével vetítettük Szőts gyönyörű klasszikusát, az Emberek a havasont), továbbá Gabriel Pascallal, a különc és zseniális aradi születésű producerrel – rá egy rendhagyó minikonferencia és a Vivien Leigh és Claude Rains főszereplésével készült Bernard Shaw-adaptáció, a Cézár és Kleopátra emlékezett. 2012-ben Ricsén a 100 éves Paramount alapítója, Adolph Zukor volt a középpontban, továbbá egy jó ismerős: a Casablanca és rendezője, Kertész Mihály – a 70 éves film újra megtöltötte a mozit, éppúgy, mint a színfalak mögé bepillantást nyújtó konferencia.
A szerző a Jameson CineFest filmfesztivál CineClassics programsorozatának kurátora