A Gulyás életmű.
Egy nyugdíjas jogász, megyei bíró díjnyertes filmjeinek bemutatója elé
Dr. Gulyás László amatőr filmes alkotásaiból rendez retrospektív filmvetítést a Szabó Lőrinc Könyvtár abból az alkalomból, hogy a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is csatlakozott a 10. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválhoz.
A Gulyás életműEgy nyugdíjas jogász, megyei bíró díjnyertes filmjeinek bemutatója eléDr. Gulyás László amatőr filmes alkotásaiból rendez retrospektív filmvetítést a Szabó Lőrinc Könyvtár abból az alkalomból, hogy a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is csatlakozott a 10. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválhoz.
Lőrinc Könyvtár abból az alkalomból, hogy a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is csatlakozott a 10. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválhoz.
Szeptember 19-én, csütörtökön délután 5 órakor mozivá alakul át a Mindszent téri Szabó Lőrinc Könyvtár II. emeleti előadóterme, hogy méltóképpen ünnepeljék a filmes barátok dr. Gulyás Lászlót, aki évtizedekkel ezelőtt Miskolc legismertebb filmes alkotója volt. Több hazai és nemzetközi filmfesztiválon szerzett elismerést vá-rosunknak, vezette a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban működő filmszakkört. A civilben jogász, jogtanácsos, majd később a megyei bíróság bírája az egyik legszenvedélyesebb filmkészítője volt az akkori kornak. Nem volt soha profi filmes, és később sem adta fel hivatását, így életműve nem teljesedhetett ki, mint mások-nak, akik az amatőrmozgalomból kinőve foglalkozásszerűen készí-tettek játék- vagy rövidfilmeket.
Gulyás évtizedeken keresztül szervezte a területi amatőr filmfesztiválokat, és segítette azokat a fiatalokat, akik a ’70-’80-as évek tájékán filmben mondták el a véleményüket az őket körül-vevő világról.
Az amatőr filmesek élményanyaga eredendően a társadalomi problémák tapasztalataiból származott. Mivel a különböző elfogadási mechanizmusok kiiktatódtak filmjük elkészültének útjából, sokkal gyorsabban és direktebb módon reagáltak a társadalom mozgásaira, mint a hivatásos filmgyártás. Ugyanakkor a forgalmazás problémái miatt nem nyílhattak meg a nyil-vánosság csatornái, a filmek nem lehettek közkincsek, az alkotóik elismert művészek.
Dr. Gulyás László animációs filmjeit a miskolci lakótelepi lakásának konyhájában forgatta, vágta. Sokan nem ismerhetik már azokat a technikákat, azokat az eszközöket, melyekkel ké-szültek ezek a nem mindennapi alkotások.
A 10-12 perces filmek sikerét hol a témája, hol a dramaturgiája, hol a meghökkentő technikai bravúrok sorozatával érte el. Újra nézve filmjeit, ma is megállapítható, hibátlan alkotásokról van szó, nem véletlenül kapott megannyi díjat valamennyi filmje.
Ezek a 8 mm-es kópiák és a hozzájuk tartozó magnószalagok megjárták a cannes-i és a nizzai filmfesztiválokat, és arattak osztatlan sikert a profi filmművészekből álló zsűri előtt.
A Hol volt, hol nem volt… című filmjében a vásznon kis gyufaszál-emberek mozognak, építenek szép nagy házakat, de egy vaskos szivar újból és újból csatasorba állítja őket; katonákként kell harcolniuk egymás ellen. A háborúban porrá égnek a házak, tört gerincű sebesültek fekszenek a csatatéren, de azért mindig van, aki talpra áll, megteszi az első bizonyta-lan lépéseket, majd építkezni kezd.
Ezt a szép humanista alkotást – mely az emberekben és a teremtő munkába vetett hitről tanúskodik –, be-
mutatta a Magyar Televízió és megismerhette az Intervízió hálózatán keresztül Európa is.
Szintén zseniális remekmű a Váltakozó áram című animációs film, mely hétköznapi életünk szövevé-nyeit mutatja be: főhőse egy csapodár villanykörte, aki nem gondoskodik szerelmeinek sok-sok gyü-mölcséről s végül felelősségre vonja a hatóság (csak emlékeztetőül: a film készítője civilben pol-gári peres bíró volt).
Az életre kelt gyufaszálak és villanykörték fittyet hánynak a föld vonzáserejének: könnyen hordozói-vá válnak emberi jellemeknek, magatartásformák-nak. Persze csak akkor, ha van valaki, aki „lelket lehel” beléjük. Egy tizenkét perces filmhez – másodpercenként minimum 18 – összesen 1300 exponálás kellett, de tudjuk, ennek a többszö-röséből készülhet el a végső változat.
Dr. Gulyás László filmjei közül elsőként vetíti majd le a „Ritmusok „tilefonra” címűt, mely-ben az egykori vasgyár területén forgatott, és „főhősei” a villamos és vasúti sínpályák leszorí-tó csavarjait készítő gépek és az azokat működtető emberek. Ebből az alkotásból is látható, hogy ünnepelt szerzőnk a filmes etűdök mestere is volt: emberi beszéd nélkül készített tökéle-tesen megfotografált képsorokból filmet.
Csütörtökön a Szabó Lőrinc Könyvtárban televíziós, sajtós, fotós és filmes szakemberek, és dr. Gulyás László tisztelői találkozhatnak, hogy a miskolci nemzetközi filmfesztivál csillogá-sa mellett megöleljék az egykori mestert, aki – közel a nyolcvanadik életévéhez –, ma is szen-vedélyesen tud mesélni a filmes csodákról.
A filmet egykori amatőr filmes barátai digitalizálták, így a város kultúrtörténetének