Nagy többséggel, 10:1

 arányban elfogadta a felsőoktatási stratégiát pénteki budapesti ülésén a Felsőoktatási Kerekasztal. Az MTI információi szerint az egyetemi besorolású intézmények között említik a Miskolci Egyetemet.

 

 

A 34 oldalas felsőoktatási stratégia az MTI szerint a nemzeti tudományegyetemre lehetséges példaként említi a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet, valamint és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE).

 

 

 

Egyetemi besorolásúak lennének azok az intézmények, amelyek a saját szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, de képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk. Példaként a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Kaposvári, a Miskolci, a Nyugat-magyarországi, a Pannon, a Széchenyi István és a Szent István Egyetem említhetőek meg.

A Felsőoktatási Kerekasztal pénteki ülésén a dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta, hogy a kerekasztal hét hónapig dolgozott a vitaanyagon és a stratégia megalkotásán.
A stratégia a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák besorolását tartalmazza. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken.

A vagyongazdálkodás átalakításáról az államtitkár elmondta: a működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok veszik majd át. Ezáltal az akadémiai vezetést tehermentesítenék – jelezte.

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke kiemelte: számos javaslatuk bekerült a stratégiába. Az MRK támogatja a finanszírozási koncepciót, amelynek lényege, hogy a minőség alapján a hallgatók dönthessék el, hol tanulnak. Szempont továbbá a tudományos minőség is, ami átlátható és kiszámítható paramétereket eredményez majd. Ez egyfajta versenyt jelent az intézményeknek, s körükben némi átalakulás is várható majd – jelentette ki.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) megbízott elnöke azt mondta: alkalmas a stratégia arra, hogy a törvényalkotási folyamat elinduljon. A HÖOK-elnök három kulcsszót említett: a stabilitást, a minőséget és a finanszírozhatóságot. Fontos, hogy stabil intézményhálózat legyen, és ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség. Ezt a stratégiában szereplő modell biztosítani látszik.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – akinek szavai szerint szikrázó vitán vannak túl – kiemelte: a stratégia nagyon jó helyzetértékelést tartalmaz, sok ponton jó irányba mutat, de összességében a mai állapotában nem fogadják el. Az elnök a munkaerő-piaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek szerinte nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában.

Kezdeményezte: a kancellári rendszert kísérleti jelleggel ott kezdjék el bevezetni, ahol problémák vannak, azaz „kifolyik a pénz”. Megjegyezte: meg van győződve arról, hogy össze tudnak rakni egy olyan stratégiát, amely minden szereplő számára elfogadható.

Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kiemelte: kezdettől támogatják a felsőoktatás minőség alapú átszervezést. Üdvözlik a rendszerszemléletű átalakítást, ha a verseny egzakt mérőszámokon alapszik – emelte ki. Ideális az lenne, ha az ország minden régiójában lenne egy többkarú universitas, amely egy adott iparággal szorosan együttműködne.

Klinghammer István végül közölte: a miniszter megkapja a stratégiát, a kormány megtárgyalja majd, és ezt követően kerülhet a parlament elé. Szándékaik szerint a következő évben már az új szabályok szerint kezdhetik meg tanulmányaikat a hallgatók.