„Szeretném, ha kisebb
szénbányák nyílnának, és készülődünk egy váratlan tettre” – mondta a Kossuth rádióban a miniszterelnök. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de egy bányászati ügyekben járatos fideszes politikustól a hvg.hu megtudta: hónapok óta folyik előkészítő munka, hogy kiderüljön, mibe kerülne néhány borsodi bányában 1-2 kis termelőkapacitással működő tárna megnyitása. A hangsúly a „kis” jelzőn van, mert reálisan csak néhány helyen lehetne eleinte a korábban bezárt tárnákat újranyitni. Borsodban az Ózd közeli Farkaslyukról hallani a legtöbbet ahol megindulhatna esetleg a kitermelés, itt kormányzati elhatározás is van már. Emellett arról lehetett hallani, hogy vállalkozók 2011-ben Sajólászlófalván és Sajókápolnán nyitottak volna még külszíni bányát, eddig azonban nem történtek lépések a nyitás és engedélyeztetés ügyében.
„Ez tisztán politikai döntés, gazdasági racionalitása nemigen van az ötletnek. Nem véletlenül zártuk be a szénbányáinkat évtizedekkel ezelőtt” – mondta Perger András, az Energiaklub projektvezetője. Magyarországon rövidesen már tényleg csak egy szénbánya működik majd, az is a Mátrai Erőművet látja el lignittel, illetve a Pécs melletti Nagymányokon a Calamites Kft. 2011-ben elindította a külszíni fejtést, a piaci viszonyok miatt azonban (magasabb a bányászat költsége, mint amennyi az így előállított áramból bejön) a kitermelést szüneteltetik.
A kultúrát megőrizni
Ha mégis újranyílik néhány tárna, a csúcson legfeljebb ezer embernek adhatna ez a tevékenység munkát; igaz, zömmel olyan környéken lehetne a szénbánya stabil foglalkoztató, ahol brutálisan magas a munkanélküliség.
Két fajsúlyos érv a bányanyitás mellett szólhat. Szakmapolitikailag indokolt lehet a mélyművelésű bányászat fenntartása, mert így nem vész el a kultúrához kapcsolódó szaktudás, ami adott esetben bármikor újrahasznosítható. A technológia is rendelkezésre áll: az utolsó, bányászokat foglalkoztató mélyművelésű bányában, a márkushegyiben európai szintű technika dolgozott, amit azonban onnan 2017-re ki kell vonni, mert a bányát bezárják. A gépek egy része viszont áthelyezhető, akár csak a lokális tudás.
A másik indok szociális lehet: a borsodi barnaszén a lakossági ellátásban megerősödhet, amennyiben a kormány a szociális segítség kérdésében is épít erre a területre. Perger úgy látja, hogy a szociális szénellátás valószínűleg csak úgy működhet, ha állami támogatás is jár a szén vásárlásához, ami lehet akár „a váratlan tett” egyik forgatókönyve.
Az egyébként feltehetően olcsóbb megoldás az lenne, ha a támogatást az állam az importszén vásárlásához adná, és nem magyar bányákat nyitna újra. „A kicsi szénbánya fordulattal önmagában is nehéz mit kezdeni, mellesleg nem világos, hogy külszíni fejtésű vagy mélyművelésű bányákról van-e szó, ahogy az sem ismert, hogy hol nyílnának ezek” – fejtette ki Perger András. hvg.hu